Nem lehet a magyar antiszemitizmust összekeverni a nyugat-európaival. Interjú.
„A Sargentini-jelentésben, illetve az arról szóló strasbourgi vitában is felmerült az antiszemitizmus vádja a magyar kormánnyal szemben. Osztja a holland liberális politikus aggályait?
A nyugat-európai, különösen a baloldali közvéleményben a demokráciadeficit emlegetése kvázi összenőtt az antiszemitizmus fogalmával. Meg kellene azonban végre pontosan határozni, melyek és milyenek a legfenyegetőbb formái ennek az attitűdnek. Az antiszemitizmus sokféle lehet, és ennek megfelelően sokféle módon kell és lehet fellépnünk ellene. Magyarországon például ez inkább oktatás-politikai, kulturális kérdés. Nyugat-Európában viszont egyértelműen biztonságpolitikai kérdésről kell beszélnünk. Javasoltam a miniszterelnöknek, illetve más uniós vezetőknek is, hogy be kéne vezetni egy egész Európára kiterjedő, az EBESZ standardjai szerinti egységes antiszemitizmusmonitoring-rendszert, amely rámutat a fent említett különbségekre is. Nem lehet például a magyar antiszemitizmust összekeverni a nyugat-európaival, ahol a fenyegetést a muszlim fundamentalizmus és az univerzalista, baloldali ideológiai alapokon álló Izrael-ellenes propaganda katyvasza jelenti.
Akkor erről az említett jelentés készítőjének is lehet némi fogalma, hiszen holland.
Utánanéztünk: a tizenhét milliós országban 2017-ben száztizenhárom antiszemita gyűlöletcselekményt regisztráltak a nagyjából húszezres zsidó közösség valamely tagjával szemben. Magyarországon, a százezres zsidó közösséggel szemben harminchét ilyen eset került regisztrálásra ugyanazon nemzetközi standardok alapján.
Mit jelenthet Európa és Izrael kapcsolatában az egyre szorosabb viszony hazánk és a zsidó állam között?
Európában most alapvetően két irány feszül egymásnak: az univerzalista, nemzetek feletti, a közösségi és nemzeti identitástudatot megkérdőjelező politika, amely a nemzetek feletti bürokratikus világszervezetekben látja a világ jövőjét és békéjét, és létezik az abszolút értékek létjogosultságában hívő, a szuverén vallási, közösségi és nemzeti identitás fundamentumain álló nemzetállamok együttműködésének koncepciója. A konzervatív gondolkodásmód alapvetően a második elvrendszer követője. Akárcsak Izrael, mely a nemzetállami gondolat egyik csúcsteljesítménye, és így magától értetődik, hogy Európában is egyre inkább a konzervatív elkötelezettségű kormányokkal találja meg a közös hangot. És ez nemcsak a migránsválság okán van így, bár kétségtelen, hogy Izraelnek komoly tapasztalata, tudása van a fundamentalista iszlám elleni védekezésben, amit át is tud adni.”
„Nem túl fényes négy év után” a Fidesz képes volt közel két és félmillió szavazót elvinni az urnákhoz, ami nem kis eredmény – világít rá Megadja Gábor, aki Kohán Mátyással volt Kacsoh Dániel vendége a Reakcióban.
Stílust vált-e Bayer Zsolt? Merre tovább, Fidesz? Mik voltak a vereség legfőbb okai? Maradjon-e Sulyok Tamás? Ezekről is szó esett a REAKCIÓ legújabb adásában, akárcsak a formálódó Tisza-kormányról és a kampányhibákról.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Bármilyen meglepő, de az antiszemitizmusáról ismert katolikus püspök nem éppen a „papírforma” szerint gondolkodott a cionizmusról. Veszprémy László Bernát írása.
Szijjártó Péter 3 óra 15 perces interjút adott a Telexnek. Pontosabban a telexes Fábián Tamás eddig vallatta a külügyminisztert.
Tényleg erre a reality show-ra vártak, akik egy hónapja rá szavaztak?
Ruszin-Szendi Romulusz szerint a Petőfi Sándor laktanya nem egyszerűen egy hely, hanem az a pont, ahol a magyar katonák generációi beléptek a szolgálatba.
