Ki indítja be Brüsszelt?

„Bár egy minden tagállamra kiterjedő, korrekt monitoring rendszer az adófizetők részéről is jogos elvárás, egyelőre nem tudni, végül mi megy át a Tanácson. A lengyel bíróságok szempontjából ez azért sem praktikus, mert az elhúzódó büdzsétárgyalások mellett a PiS ugyancsak idő nyerhet. A kifizetések jogállamsági árukapcsolása nem új keletű ötlet, ellenzői eddig azon az alapon érveltek ellene, hogy hiányoznak a jogállamiság objektív, uniós szinten lefektetett feltételei.

Vagyis minden ország azt ért alatta, amit akar, mivel az alapvető értékeket felsorolja ugyan az EU alapjogi chartája, ezek kodifikációja azonban még várat magára. Ebben hozhatna áttörést az Európai Unió (ECJ) bírósága, amely idén két precedensértékű döntés is hozott. A luxemburgi testület egy írországi kiadatási perben gyakorlatilag igazat adott a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelező brüsszeli döntésnek. Lengyelország elfogatóparancsot adott ki egy Írországban tartózkodó lengyel állampolgár ellen, az uniós testület pedig az ír legfelsőbb bíróságra bízta, hogy eldöntse: kiadják-e az illetőt, vagy a lengyel bíróság vitatott függetlenségére hivatkozva megtagadják Varsó kérelmét. Egy másik, Portugáliát érintő ügyben az ECJ ugyancsak kimondta: a bíróságoknak minden külső nyomás nélkül, pártatlanul kell ítélkezniük, a tagállamoknak pedig biztosítaniuk kell, hogy bíróságai megfeleljenek a hatékony bírói védelemhez szükséges követelményeknek. A lengyel jogállamisági eljárásban éppen az hozhat áttörést, hogy Brüsszel augusztusban az Európai Unió bíróságához fordult, hogy végül az hozzon ítéletet az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbító PiS-kormány felett. Emellett maga a lengyel Legfelsőbb Bíróság is a luxemburgi testülethez fordult felülvizsgálatért az őt célzó kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban. A taláros testület részben így próbál időt nyerni, a szóban forgó törvény végrehajtását ugyanis az EU-bíróság döntéséig felfüggesztették.

Bármilyen szankcióra is kerül sor a jogállamiságot megsértő országok esetében, fontos, hogy az eddig meglehetősen óvatos joggyakorlatot követő, politikailag független uniós bíróság döntésén alapuljon. Még úgy is, hogy a lengyel kormányfőhelyettes előre belengette, hogy nem fogják tiszteletben tartani az ECJ döntését. Amennyiben pedig feltételességhez kötnék a kifizetéseket, annak lehetőleg ne legyen köze a menekültek kötelező elosztásán alapuló mechanizmushoz. Az olasz kormányzó Öt Csillag mozgalom legutóbbi javaslata például kifejezetten Orbán Viktor malmára hajtja a vizet. A magyar kormányfő, aki minden jogállamisági bírálatot a Fidesz bevándorlás-ellenességével magyaráz, előre leszögezte: nem támogat olyan európai uniós költségvetést, »amelyben elveszik a pénzt a gazdáktól, a kutatás-fejlesztéstől, valamint a regionális fejlesztésektől, és odaadják azoknak az országoknak, amelyek beengedték a migránsokat.« Ezzel tudatosan felnagyítja a nyugat-keleti megosztottságot, illetve azt erősíti a hazai választókban, hogy az unió kettős mércét alkalmaz a keleti országokkal szemben.”