„Az utóbbi nyolc évben megtapasztalhattuk, hogy a közoktatás kérdéseiben a legfontosabb döntések épp a nyári szünetben születnek meg. Így volt ez a közoktatási törvény „köznevelésivé” transzformáláskor, s ez történt az ún. pedagógus előmeneteli rendszer – közismert nevén életpályamodell - bevezetésekor is. Nincs ez másként most sem, csak nem új jogszabály bevezetése várható, hanem egy tavalyi rendelet „élesítése”, szeptember 1-től.
A pedagógus életpályamodell megítélése minimum sokszínű. Az érintettek azonban – keresetnövelő hatása miatt – ha zsörtölődve is, de elfogadták, hiszen a rendszer egy kiszámítható, évenkénti emelkedést biztosító, előre kalkulálható illetmény növekedést biztosított a közoktatásban dolgozó pedagógusok számára. A 2017 szeptemberétől esedékes béremelés azonban mindenki számára határozott időre (egy tanévre) szólt, hiszen a kormányzat belenyúlt rendszerbe, s az utolsó „részlet” bevezetésekor differenciálást javasolt az intézményvezetőknek, mondván, a kiemelkedően teljesítő pedagógusokat meg kell becsülni. Az elmélettel nincs semmi baj, hiszen a tanári pályán is vannak gyengén teljesítők és kiválóak is, a bérezési rendszer pedig nem jutalmazza a kiemelkedőt, s nem bünteti a károkozót.
A tavalyi differenciálás végül gyakorlatilag elmaradt, mert az intézményvezetők nem vállalták annak ódiumát, hogy személyes döntésüktől függjön egy etikátlan helyzet kialakulása. A hivatal viszont kötelezettségként írta elő egy a differenciálás alapját jelentő „értékelő táblázat” megalkotását, melyhez egy szempontsort is közzétett, nem hagyva kétséget afelől, hogy 2018. szeptember elsejével meg kell valósítani a differenciált béremelést. Ennek fedezetét a tavalyi béremelés jelenti: a bértömeg – jelenlegi ismereteink szerint – marad az iskoláknál, de annak szétosztása már differenciáltan fog megvalósulni. Lesznek, akik jól járnak (többet fognak keresni, mint tavaly), sokan „maradnak a pénzüknél”, és bizony olyanok is akadnak majd nem kevesen, akik jövedelem csökkenést lesznek kénytelenek elviselni.”