A Pussy Riot káros akcionizmusáról

Tizenöt nap elzárásra ítélte a Pussy Riot orosz ellenzéki aktivistacsoport négy tagját hétfőn egy moszkvai kerületi bíróság. Veronyika Nyikulsinát, Olga Kuracsevet, Olga Pahtuszovot és Pjotr Verszilovot a bíróság a nézők sporteseményeken való viselkedésével kapcsolatos szabályok megsértése miatt ítélte el, emellett három évre a mérkőzések látogatásától is eltiltotta. 

A rendőrök pályára lépnek

A punkzenekar négy tagja még vasárnap, a Franciaország-Horvátország vb-döntő ötvenedik percében futott be a pályára rendőri uniformisban.

A négy tag még korábban tervelte ki az akciót, ami „A rendőr a pályára lép” nevet viselte – az aktivisták ezzel

akinek egyik műve „A rendőr apoteózisa” címet viselte. A történet szerint – ahogy a Pussy Riot tagok magyarázzák – létezik egy ideális, mennybéli rendőr, aki magával a teremtővel beszél egy rádiótelefonon. Ám közben egy földi rendőr bűnügyeket kreál és politikai alapon üldözi a másképp gondolkodókat. Ezzel a zenekar arra utal, hogy „míg az égi rendőr nyugodtan figyeli a világbajnokság szurkolóit, addig a földi rendőr arra készül, hogy tüntetéseket verjen szét”.

„A világbajnokság egy boldog, jövőbeli Oroszország képét vetítette előre mennybéli rendőrökkel – áll a tagok kissé zavaros kiáltványában –, de a földi rendőr nem ismer határokat, mindennap a pályára lép és elpusztítja a világunkat”.

Ezek után a tagok hat követelést is megfogalmaztak: 

1. Engedjék szabadon az összes politikai foglyot.
2. Ne csukjanak le embereket „lájkokért” a közösségi médiában.
3. Ne tartóztassanak le illegálisan tüntetőket.
4. Legyen szabad politikai verseny.
5. Ne fabrikáljanak bűneseteket és ne csukjanak le embereket ok nélkül.
6. Változtassák a „földi rendőröket” „mennybéli rendőrökké”.

A Pussy Riot igazsága – és önáltatása

Az orosz feminista-punk-ellenzéki aktivistacsoport igen nevezetessé vált politikai akcióiról. A köztudatba azzal robbantak be, amikor Moszkvában a Megváltó Krisztus oltára előtt színes balaklavákban kezdtek el hadonászva ugrabugrálni, egy másik moszkvai templomban pedig előadták a „Szűzanyánk, üldözd el Putyint” című számukat – szerintük ugyanis az egyházat politikai célokra használják fel.

Tény, hogy a Pussy Riot sosem a kifinomult üzeneteiről volt híres, a fenti számukban például a „Szent szar, szar, az Isten szara”-refrén elrikkantása után arról énekelnek, hogy „Szűz Mária feminista lett”. Kirill pátriárkát ezek mellett pedig „kurvának” titulálták.  Az eset akkor nagy felháborodást váltott ki, és a hatóságok is lecsaptak a templomban akciózó tagokra: két éves börtönbüntetésre ítélték akkor őket,

Alig szabadultak, a téli olimpia előtt máris újabb akcióval készültek: a jól ismert színes símaszkaikban a „Putyin majd megtanít téged a hazát szeretni” című számukat adták elő, amikor az arra járó kozák egyenruhások ostorral kergették el őket.

Az amerikai elnökválasztás előtt Trumppal riogattak – az akkor még csak elnökjelölt Trump fiktív világában a nőket és a kisebbségeket elnyomó náci rendőrállamot és diktatúrát vizionáltak.

A fenti kis körkép csupán egy csekélyke válogatás az együttes igen széleskörű – és számos más akciót tartalmazó – tevékenységéből, mégis fontos lehet annak megértésében, a tagok miért is rohantak ki a világ talán legfontosabb mérkőzésének közepén a pályára Putyin ellen tiltakozni.

Elintézhetnénk az ügyet az „attention whore” kifejezés használatával, ami magyarul a folyamatosan a figyelem középpontjába kerülni kívánó, megkérdőjelezhető erkölcsiségű nőszemélyt jelenti, ám ennél azért komplexebb problémáról beszélünk. Az a hat pont, amit a fentebbiekben a Pussy Riot megfogalmazott, ugyanis helytálló, ha Oroszországról beszélünk.

keményen figyelik a közösségi médiákon való aktivitást (ami elől az oroszok igen nagy számban menekülnek a titkosított Telegram-alkalmazásra), nincs szabad politikai verseny, jogállamiságról sem igazán beszélhetünk, és bármennyire bugyután hangozzék is a „mennybéli rendőr” ​hasonlata, az orosz rendfenntartó szervek bizony még a legártalmatlanabb tüntetőkkel sem bánnak kesztyűs kézzel – erről alábbi cikkemben írtam bővebben.

Ettől nem fog megijedni Putyin

Ám a probléma nem a kérdés megfogalmazásával, hanem a módszerekkel van. A Pussy Riot-tagok érvelhetnek azzal, hogy Putyin radikális Oroszországában csakis radikális akcionizmussal lehet egyről a kettőre jutni, ámde kérdéses, hogy ezen akciók egyáltalán előrehaladást jelentenek, és nem inkább kontraproduktívak-e. Persze, ostobaság ezt számon kérnem egy punkzenekaron, hiszen

a konformizmus vagy épp a gyönyörködtetés volt. Mégis, az akcionizmusnak is megvan a maga helye és ideje.

A helye és az ideje pedig nem a Megváltó Krisztus székesegyházban vagy a Luzsnyiki Stadionban van. Nagyon punk dolog egy ortodox szent helyen visongva Istent káromolni, még punkabb több tízezer néző előtt a vb-döntő közepén a pályára berohanni, csak éppen legyünk vele tisztában, hogy a közvélemény nem szabadsághősöket fog bennünk látni, hanem pár szélütöttet, akiknek nincs jobb dolguk, mint egy szakrális helyet bemocskolni vagy a fél világ kedvenc sporteseményét félbeszakítani.

A Pussy Riot tagjai minden bizonnyal elfelejtik: a vb-döntőt nézők négyötödének halvány lila gőze nem lesz arról, hogy mégis milyen céllal rohant be négy egyenruhás a pályára a meccs ötvenedik percében, sőt a nézők 99,9 százaléka az égi rendőr háttérsztoriját sem fogja ismerni. Ahogyan négy éve arra emlékezhettünk, hogy egy félmeztelen orosz humorista rohant a pályára a német-argentin vb-döntőn és Benedikt Howedest akarta szájon csókolni, úgy az idei évből sem marad meg majd más, minthogy Dejan Lovren a biztonságiakkal együtt minél hamarabb le akarja ráncigálni a pályáról a bohóckodó aktivistákat.

A végkifejlet mind az ortodox templom, mind a Luzsnyiki Stadion esetében ugyanaz: a változást akaró, de mérsékeltebb oroszokat az ilyesféle akciózás csak elrettentheti. Jogosan kiálthatnak fel: ha a változás pár balaklavás tiltakozó visításából áll,

Persze kár ezt magyarázni egy olyan csoportnak, amely tizenöt napos elzárását minden bizonnyal azzal fogja tölteni, hogy milyen polgárpukkasztó akciót is eszeljen ki legközelebb. Ők akcióznak, a világ konformistább – és racionálisabb – fele meg majd a fentebbihez hasonló cikkeket fog írni az effajta akcionizmus hatástalanságáról.

Oroszország pedig marad olyan, amilyen.