Ettől nem fog megijedni Putyin
Ám a probléma nem a kérdés megfogalmazásával, hanem a módszerekkel van. A Pussy Riot-tagok érvelhetnek azzal, hogy Putyin radikális Oroszországában csakis radikális akcionizmussal lehet egyről a kettőre jutni, ámde kérdéses, hogy ezen akciók egyáltalán előrehaladást jelentenek, és nem inkább kontraproduktívak-e. Persze, ostobaság ezt számon kérnem egy punkzenekaron, hiszen
a punk lényege sosem a konstruktív kritika megfogalmazása,
a konformizmus vagy épp a gyönyörködtetés volt. Mégis, az akcionizmusnak is megvan a maga helye és ideje.
A helye és az ideje pedig nem a Megváltó Krisztus székesegyházban vagy a Luzsnyiki Stadionban van. Nagyon punk dolog egy ortodox szent helyen visongva Istent káromolni, még punkabb több tízezer néző előtt a vb-döntő közepén a pályára berohanni, csak éppen legyünk vele tisztában, hogy a közvélemény nem szabadsághősöket fog bennünk látni, hanem pár szélütöttet, akiknek nincs jobb dolguk, mint egy szakrális helyet bemocskolni vagy a fél világ kedvenc sporteseményét félbeszakítani.
A Pussy Riot tagjai minden bizonnyal elfelejtik: a vb-döntőt nézők négyötödének halvány lila gőze nem lesz arról, hogy mégis milyen céllal rohant be négy egyenruhás a pályára a meccs ötvenedik percében, sőt a nézők 99,9 százaléka az égi rendőr háttérsztoriját sem fogja ismerni. Ahogyan négy éve arra emlékezhettünk, hogy egy félmeztelen orosz humorista rohant a pályára a német-argentin vb-döntőn és Benedikt Howedest akarta szájon csókolni, úgy az idei évből sem marad meg majd más, minthogy Dejan Lovren a biztonságiakkal együtt minél hamarabb le akarja ráncigálni a pályáról a bohóckodó aktivistákat.
A végkifejlet mind az ortodox templom, mind a Luzsnyiki Stadion esetében ugyanaz: a változást akaró, de mérsékeltebb oroszokat az ilyesféle akciózás csak elrettentheti. Jogosan kiálthatnak fel: ha a változás pár balaklavás tiltakozó visításából áll,
akkor inkább maradjon Putyin, maradjon a „földi rendőr”, maradjon a status quo.
Persze kár ezt magyarázni egy olyan csoportnak, amely tizenöt napos elzárását minden bizonnyal azzal fogja tölteni, hogy milyen polgárpukkasztó akciót is eszeljen ki legközelebb. Ők akcióznak, a világ konformistább – és racionálisabb – fele meg majd a fentebbihez hasonló cikkeket fog írni az effajta akcionizmus hatástalanságáról.
Oroszország pedig marad olyan, amilyen.