„De mennyit ér egy olyan kormányzat megemlékezése, amely, ha szükségét látja, gátlástalanul kihasználja a lakosság számottevő részében meglévő cigányellenes indulatokat és homofób érzéseket? Hogyan tud hitelesen beszélni a zsidóság egykori üldöztetéséről egy olyan vezetés, amely politikája középpontjába a menekültekkel szembeni gyűlölet szítását állítja? Mit gondoljunk egy olyan kormányról, amelyik megemlékezik a holokauszt áldozatairól, miközben rasszizmusba hajló propagandakampányt folytat, amelynek hatására számos településen hivatalosan befogadott menekülteket még napokra sem tűrnek meg és rendőrért kiáltanak egy színes bőrű turista láttán? Létrejöhet-e egy felelős polgárokból álló, erős önbizalommal rendelkező nemzet egy olyan országban, amelynek lakossága vevő az ilyen típusú manipulációkra?
A menekültek elleni uszítás ráadásul olyan elemeket is felhasznál, amelyek már a régi zsidóellenes kampányokban is előfordultak. Mivel a zsidók jelentős része az orosz pogromok elől menekülve érkezett Magyarországra, az antiszemiták szemében ők voltak az »idegenek«, a »migránsok«. Ők voltak azok, akik „»elvették« a magyarok életlehetőségeit és akik az ország »meghódítására« készültek.”