Nagy felelősség, és ha visszaél ezzel a tekintéllyel, vagy ha szakadékba vezeti az országot, akkor sokkal súlyosabb ítélet alá kerül mint pld. egy kígyózó Böszme, vagy egy vonagló Selyemfiú, aki csak pózol és/vagy csábít.
Mert Orbán az esetben nem egy amorf tömeget vezetne meg – az mindig átvészelhető; hanem személyeket, egyedeket, karaktereket és életeket.
Ergé ilyent soha nem írna le, de a 7 jó tanácsábol következtethetünk arra, hogy az ellenzék legfőbb problémája a programszerű dekandencia. Az öntelt nyafogós, nyegle hanyatlás mint politikai műfaj, a mások, más világszemlélet és egzisztencia által kitermelt szellemi és anyagi javak ínyenckedő, fintorgó felélése. Múlt és jövő nélküli per-pártocskák. Erről szól az összes "tüntetésnek" álcázott Pesti GOA-party.
A fidesz ellenzékben is mindig erősebb, dominánsabb, izgalmasabb és félelmetesebb volt. Onnan tudott leghatékonyabban építkezni; kormányon már csak erővel védi, amit felépített. Erre az erdőírtó, kéziekével szántó talajmunkára a régi és új ellenzéki pártok képtelenek, ők csak a kézigránáthoz értenek. Védelmet és az üzemanyagot pedig fantáziált vagy valóságos "nagytestvérektől", cukrosbácsiktól és szürke eminenciásoktól várják. Infantilis, kisstílű arulkodósjúdások.”