„Ez a bejelentés egyáltalán nem tűnik értelmesnek és átgondoltnak. Egyáltalán hogy illenek össze ezek az emberek? Raskó György, aki fél éve még a Momentumot finanszírozta, és akkor azt mondta, hogy csak akkor ad pénzt a pártnak, ha nem fog össze a DK-val és az MSZP-vel, most valamiféle összefogás mellett teszi le a voksot? Pusztai Erzsébet, aki a MoMa elnökségi tagja volt, hogy lehet most hirtelen független »civil«? Mellár Tamás, aki minden tisztelet megérdemel, de nem tudta kiharcolni, hogy ellenzéki jelölt legyen Baranyában, miért gondolja azt, hogy hozzá kell felzárkóznia a pártoknak?
Székely Tamás, az anno a magánegészségügyért kardoskodó egészségügyi miniszter hogyan fog kiegyezni az egészségügy megoldásairól balosabb dolgokat gondoló Andor László volt EU-biztossal, és mit hoz be a képbe a konzervatív Pusztai Erzsébet, aki szintén egészségpolitikus? És hasonlóképpen, a neoliberális közgazdasági dogmákkal kritikus Andor hogyan fog kiegyezni a fiskális fegyelem magyar atyaúristenével, Bod Péter Ákossal?
Megint kivonjuk a politikából a politikát, messiásvárásról van itt újra szó, ami legutoljára a Momentumnál mutatta meg, mekkora sikerre tud vinni egy kezdeményezést. A politikában ugyanis vannak elképzelések, értékek, és ezeknek következményei is, ami alapján a választók igazodnak a különböző csoportosulások között, ha pedig ezeket meg akarjuk haladni, az olyan, mintha a választókat magukat akarnánk meghaladni.
96 nappal a választások előtt pedig nem erre, és nem is a pártokat félzárkózásra felszólító, miniszterelnök-jelölt keresésére ösztönző bejelentésekre, hanem konkrét cselekvésekre van szükség. Minden más olyan maszatolás, ami csak az összefogás diskurzust nyitja újra, ami pedig nem segíti az ellenzék helyzetét. Ebből a kezdeményezésből viszont egyelőre csak az összefogásról szóló vita látszik, nem a konkrét cselekvés.”