„Miközben eddig a menekültek befogadásáért harcoló ellenzéki sajtó most véres rongyként hurcol körbe egy több hónapos, teljesen nyilvános hírt, miszerint a magyar kormány, eleget téve a genfi egyezményben foglalt kötelezettségének, oltalmazott státust adott körülbelül annyi valódi háborús menekültnek, mint amennyi egy átlagos Jobbik-tüntetésen össze szokott gyűlni, aközben a napokban felbukkant egy 2015-ös interjú bizonyos Melegh Attilával, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület egyik vezetőjével. Az illető halmazatilag a Corvinus egyetem docense is. Még halmazatilag pedig ebben az egyesületben dolgozott Szél Bernadett. (...)
Az a Szél Bernadett, aki annak a pártnak a miniszterelnök-jelöltje, amely gyorsan bebizonyította, hogy kicsit sem lehet más a politika, és azt is, hogy sok-sok butaságot tudnak a párttagok gyors egymásutánban összehordani például Paksról, de az összes ellenzéki párt közül tőlük rándult a legkevésbé össze a gyomrom, ők árasztották a legvisszafogottabban a kommunista- és Kálmán Olga-illatot, és Ungár Péter néha tényleg egész okosakat tudott mondani akár a határon túli magyarság, akár a bevándorlás témakörében.
Azonban az a tény, hogy Szél Bernadett – aki azt gondolja magáról, hogy alkalmas Magyarország vezetésére – egy ilyen szélhámos szervezetében vállalt munkát, és gondolta/mondta ugyanezeket a badarságokat, amiket Melegh és Zsohár terjesztett, az én szememben sokkal nagyobb bűn, mint az, hogy Hadházy Ákos lassan kétnaponta tart taktikai megbeszélést valamelyik Simicskával a pesti éjszakában.”