Számadásaink és terveink

„A 2017-es esztendő utolsó óráit éljük. Karácsony csillogása még visszaint, de már a múltból, hiszen előttünk az újabb ünnep szervezése. Az óév búcsúztatására és az új év fogadására, köszöntésére készülünk.

A karácsonyi asztalok meghittségét felváltja egy újabb ünnepvárás, a szilveszteri és újévi találkozásokra való készülődés, mely merőben másfajta, mint ami a karácsonyt előzte meg. Ám ez is egyedi. Olyan, amely csak egyszer van az év folyamán.

A kamrában talán még akad a mákos és diós bejgliből, de már főzzük a kocsonyát, »disznóságokat« vásárolunk, és lencselevest főzünk, mely vélt gazdagságunkat jelképezi az elkövetkező időre. Az óesztendő utolsó szentmiséjén a »hálaadáson« elmélyülhetünk és hálát adhatunk az elmúlt év történéseiért, igyekezve meglátni a nem kívánt eseményekben is azt a jót, szépet és csodát, melyet egyedül csak Isten képes adni számunkra. Hálát adunk mindazokért, akik mellettünk voltak, akikre számíthattunk, családtagok, barátok, jó szándékú ismerősök és ismeretlenek. Szabó Magda soraira gondolok: »Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak.«

Fogadalmakat, terveket élesztgetünk szívünkben. Készül az eseménynaptár, egyeztetünk: ki, hol, mikor és milyen rendezvényt szervez, készít.”