„Tragikomikus, hogy a Fidesz leváltására szövetkező ellenzék soraiban még mindig akadnak, akik udvarolni próbálnak a Jobbiknak. Ahelyett, hogy a frigy elmaradásán örvendeznének, észre sem vették, hogy már rég kosarat kaptak.
»A helyzet az, hogy a Jobbik lelkét, amelyet 2006 után az én vezetésemmel adtunk ennek a közösségnek, most az én vezetésemmel vettük el« – Vona Gábor, a Jobbik elnöke tavaly nyáron ezzel a bejelentéssel igyekezett érzékeltetni, hogy komolyan gondolja pártja irányváltását.
Talán arra jutott, hogy a Jobbik talpasai – és egyes parlamenti politikusai – olyan országot képzelnek el, amelyben ő maga sem szeretne élni. Politikai érdekei is azt diktálták, hogy elinduljon a centrum felé. A módszeres néphergelésben utazó Fideszt kockázatos vállalkozás lett volna megpróbálni jobbról előzni.
A teljes lélekcserét azonban képtelenség néhány év leforgása alatt végrehajtani egy pártban. A Jobbik túl sokat rombolt ahhoz, hogy könnyedén elhiggyük, most már tényleg építeni akar.
A baloldali ellenzék és a Jobbik úgynevezett technikai koalíciójának tervével Karácsony Gergely jött elő még az előző ciklusban, az LMP képviselőjeként. Az ötlet lekerült a napirendről, de később – a mérséklődő jobbikos retorikával párhuzamosan – vad burjánzásnak indult.”