Zászlóterroristák és véleménybűnözők

„És hogy mennyire felfokozott a hangulat a gyulafehérvári nagygyűlés centenáriuma előtt, illetve hogy mennyire meghatározó a történelmi tényeket megkésett, 21. századi, de 19. századi eszközöket alkalmazó nemzetépítő szándékkal elferdítve tálaló párhuzamos narratíva, azt egy másik magyarellenes gesztus is bizonyítja. A Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága ugyanis minden józan számítással ellentétben komolyan vette egy szélsőséges román szervezet képviselőjének panaszát, és a kitüntetés megvonását javasolja Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől, mivel az »véleménybűnt« követett el.

Kimondta ugyanis azt, ami nemzetiségtől függetlenül minden, ép elmével rendelkező ember számára evidencia: hogy a magyarok nem tudnak december elsején ünnepelni. Ezen a témán nem is érdemes sokáig rugózni, már láthattuk, hogy egy félrefordított nyilatkozat miatt is el lehet venni valakitől az érdemrendet, ha történetesen magyar, legalábbis Tőkés László esete ezt bizonyítja. Annak fényében ugyanis, hogy korrupcióért jogerősen elítélt köztörvényes bűnözők még mindig birtokolhatják, és hogy hogyan viselkedik, illetve kikből áll az érdemrend »becsületbírósága«, nemcsak azt a kijelentésünket ismételhetjük meg, hogy a kitüntetés elvétele nem azt minősíti, akitől visszavonják, hanem azt, aki el akarja vetetni, illetve elveszi. Hanem azt is megállapíthatjuk, hogy lassan nagyobb dicsőség nem birtokolni az érdemrendet, mint igen.

A Tőkés-ügy alapján simán el tudjuk képzelni, hogy a német származású román elnök Kelementől is szemrebbenés nélkül visszavonja az érdemrendet. Ami ismét csak abba az irányba hatna, hogy az erdélyi és partiumi magyarok ne érezzék jól magukat magyarként a szülőföldjükön. Talán nem csak a paranoia mondatja velünk: az az érzésünk, hogy az önmagát a tolerancia és a kisebbségi jogok biztosításának bajnokaként ünneplő Romániában a központi hatalomnak és a helyi hatóságoknak is pontosan ez a célja.”