„A kérdés – igaz, rövid ideig – az maradt csupán: Aradszki saját ötlettől vezetve bújt bele Szent Mihály arkangyal öltözékébe, hogy lángpallossal óvjon meg minket, keresztényeket, vagy purifikátori ámokfutása valójában csak egy nagyobb játszma leginkább hangulatkeltőnek szánt (mellék)lépése? Már a szónoklat után logikusan merülhetett fel bennünk: ennyi, közvetve az egyházat nevetségessé tevő, leginkább Krisztus követőinek ártó ostobaságot egy, az energiaellátásunkért legmagasabb szinten dolgozó államférfi kizárt, hogy magánszorgalomból hordjon össze. Ha van esze, nem gyűjt feleslegesen parazsat a fejére. Pedig gyűjtött. Beer Miklós váci püspök joggal hívta fel a figyelmet a beszéd nyomán arra a nyilvánvaló tényre, hogy az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani, nem szabad egyetlen embertársunkat sem a sátánnal azonosítani. A rózsafüzérnek mint a »Soros-terv« elleni harci eszköznek az emlegetését kifejezetten rossz néven vette, hiszen »az imádság a mi belső életünk«, nem való az Országgyűlés elé.
Aztán eltelt néhány nap, mi pedig bizonyságot kaphattunk arról, hogy Aradszki András valóban nem a saját szakállára bölcselkedett. Csupán az »előzenekar« szerepét játszotta, hangulatilag megtámogatandó Orbán Viktor csütörtöki felszólalását. A miniszterelnök az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett, a keresztényüldözést témájául választó konferencián arról beszélt, hogy az üldöztetés nemcsak tőlünk távoli vidékeken, de Európában is zajlik rafinált, szellemi eszközökkel. Orbán Viktor üzenetének lényege, hogy a kormány élére áll az ügynek, vagyis a maga erejéhez mérten megvédi Európa és a világ keresztényeit.”