A számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek jogai nem minősíthetőek kizárólag belügynek.
„Tökéletesen érthető, ha egy kormányzat nem akar felesleges frontot nyitni egy olyan kérdésben, amelyben nincs konkrét érdekeltsége; főként ha az illető kormányzatnak van már néhány megnyitott frontvonala, ennél jelentősebbnek tűnő ügyekben. Azt is tudjuk, hogy a diplomácia nem feltétlenül az igazság kimondásáról szól, és számtalan olyan szempont van, amely a közvélemény előtt rejtve marad.
Erdélyi magyarként azonban becsapnánk magunkat, ha úgy tennénk, mintha ez bennünket áttételesen sem érintene.
A számbeli kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek jogai nem minősíthetőek kizárólag belügynek. Nem »román belügy« az, ha bezárnak egy magyar nyelvű iskolát, hogy hajtóvadászatot indítanak kisebbségi szimbólumok ellen, és ha valaha népszavazást tartanak a székelyföldi autonómiáról, az sem lesz pusztán Románia belügye. És az sem, hogy milyen törvényt hoznak Kijevben az ország oktatási rendszeréről.
A Minority SafePack pedig, amit Magyarország aktívan támogat, pontosan arról szól, hogy a kisebbségi jogok ne számítsanak kizárólag nemzetállami hatáskörnek az Európai Unióban.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
2004. december 5-én volt a kettős magyar állampolgárságról szóló népszavazás.
Több vezető beosztásban levő munkatárs is benyújtotta felmondását az intézményben.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A kötet tíz tanulmánya arra vállalkozik, hogy meglelje a székely identitásépítés történelmi gyökereit, mivel „a székelység tematizálása iránt társadalmi igény mutatkozik.”
Abszurd rendelkezéstervezet gigabírságokkal: a szlovák nyelv primátusát akarja tűzzel-vassal keresztülvinni egy kicsiny szélsőséges csoport. A hivatalos szinteken Pozsony nyugtatni igyekszik, a felvidéki és a honi magyar politikum feszülten figyel. Mi lesz ebből?
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
