Veszélyesen nagyra nőttek a Szilícium-völgy liberális urai

„A jobboldaliak szerint a Szilícium-völgy a liberális elfogultság fellegvára, ahol nem tűrik meg az ellenvéleményeket. Sokak szemében ezt támasztotta alá a Google fejlesztőmérnökének kipenderítése: miután ő a belső levelezőlistáján felvetette, hogy a cég ideológiai buborékban él, bírálta a nők pozitív diszkriminációját, és a nemek közötti biológiai különbségekről beszélt, vita helyett kirúgták – amivel azonnal a túlzott politikai korrektség áldozata és az antipíszí mártírja lett. »Liberális cenzúra«, »kettős mérce«, »píszí-diktatúra«: az ideológiai elnyomás víziója szerint a Facebook, a Google és társaik egyoldalú virtuális valóságot építenek, lám, az elmúlt hónapokban hányszor mentek neki Trumpnak is – mostanában a charlottesville-i összecsapások, a transzgender katonák vagy éppen a papírok nélküli bevándorló gyerekek miatt.

Az iparági lobbi és a vezérek személyes politikai szimpátiája két különböző dolog, de azért nem érdektelen, hogy milyen értékekben hisznek a meghatározó techcégek vezetői. Erről most már adatok is vannak: a Stanford Egyetem friss kutatásában éppen a jelentősebb techcégek vezetőinek a politikai attitűdjeit mérte fel. A fő eredmény, hogy a Szilícium-völgy kapcsán gyakran emlegetett liberális alapállás megerősítést nyert. A technológiai elit tagjai majdnem minden kérdésben »szélsőségesen liberális« pozíciót foglalnak el, vagyis a demokrata átlagszavazótól is egyértelműen balra állnak. Azokban az amerikai politikát meghatározó kulturális kérdésekben, amelyeket a »culture war« címke alá szokás begyömöszölni, mind markánsan liberális véleményen vannak: több melegjogot és bevándorlót, kevesebb fegyvert, a halálbüntetés eltörlését és megengedő abortuszszabályokat kívánnak.

Az már érdekesebb, hogy amerikai mércével a legtöbb gazdasági kérdésben is balosok. Bár a legvagyonosabb rétegbe tartozóként a nagyobb újraelosztás őket is hátrányosan érintené, ők mégis kiterjedtebb szociálpolitikát, mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást szeretnének, a gazdagoknak (tehát maguknak is) magasabb adóterheket preferálnának. Van azonban egy jelentős kivétel: a libertariánus hagyománynak megfelelően az üzleti szféra bármiféle állami szabályozásával kapcsolatban nagyon szkeptikusak, különösen, ha a foglalkoztatásról van szó. A republikánus szavazóknál is ellenségesebbek a szakszervezetekkel szemben, és szinte mindannyian fairnek gondolják az Uberhez hasonló dinamikus árszabást. Összességében tehát markánsan demokrata világkép, de ha az üzleti élet szabályozásáról van szó, jobboldalibbak a republikánusoknál. A 600 megkérdezett válaszai azt is jelezhetik, a jövőben milyen irányba tolja majd a politikát a szféra: a Demokrata Pártot még inkább balra, a kozmopolita, urbánus értékek felé, ugyanakkor a szakszervezeti érdekvédelemmel szemben, gyengébb állami szabályozást proponálva. Nem egy megszokott kombináció.”