Mindenszentek, halottak napja – mit ünneplünk pontosan?
Mindenszentek ünnepének több mint ezeréves hagyománya van, a halottak napja csak évszázadokkal később került be a jeles napok közé.
A filozófia és logika professzor felteszi a kérdést, hogy ez az állítás, és a logikus következményei vajon nem rombolják-e porig a katolikus erkölcstant.
„Mindez azért történt, mint ahogy az ki van fejtve az érsekség közleményében, mert Josef Seifert cikkeiben illedelmes hangvételben kérdéseket tett fel az Amoris Laetitia (AL) egyes állításainak helyessége felől.
Legutóbbi, jelen incidenshez is elvezető írásának teljes magyar fordítását a Katolikus Válasz közzétette, és mindenkinek erősen ajánljuk olvasásra. Ebben a cikkben a logika professzora pusztán filozófiai szemszögből vizsgálja meg az AL azon kijelentését, miszerint »Isten maga kérheti« a házasságtörés folytatását emberektől, mint a körülményekhez képest legjobb választást (AL303).
A filozófia és logika professzor felteszi a kérdést, hogy ez az állítás, és a logikus következményei vajon nem rombolják-e porig a katolikus erkölcstant, hiszen ha Isten pozitívan akarhatja a bűn elkövetését bizonyos körülmények között a házasságtörés esetében, akkor hogyan lehetünk biztosak, hogy adott körülmények között Isten nem gyilkosságot, kegyetlenséget, igazságtalanságot vár tőlünk?”