A Momentum elért a falig, és most nekirohan

„Ebben a fokozódó nemzetközi helyzetben a Momentum Mozgalom egyszerűen nem találja a ritmust. A sikeres Nolimpia kampányuk óta folyamatosan mellényúlnak és tényleg olyan benyomást keltenek, mint egy erősen ittas dobos a dobszólója közben.

Nyilatkozat arról, hogy segítenek atomellenes aláírásban, majd nyilatkozat arról, hogy nem. Nyilatkozat arról, hogy nem gyűjtenek a Városliget ügyben, aztán megszállják az origo szerkesztőségét, rendeznek egy ráfizetéses fesztivált, közben idétlen cigányozásba kezdenek, kiderül néhány pénzember személye akik mögöttük állnak, majd aztán nyilatkoznak, hogy nem szállnak be a Vágó-féle népszavazási kezdeményezésbe de utcákat neveznek át/vissza. Mindez egyre kínosabbá kezdett válni, érezhetően egyre nagyobb nyomás nehezedett a pártra, hogy most már tenni kellene valamit, mert mindezen ritmustalanság mellett egyre inkább kezdett visszaszorulni a Momo jelenléte a köztudatban.

Így jutottunk el a Momentum hübriszéhez, a nagy arccal a televízió kamerába bemondott népszavazási kampányban való részvétel és a vidéki fórumok rózsaszín világába. Nyilván az utóbbi hónapok ereszkedése után valami nagyobbat kellett gurítania a Momo-nak, ami, valljuk be sikerült, csak éppen megint hibás helyzetfelismerésből adódóan félresikerült. Ez is.”