Poitiers-i csata: lövöldözésből lett több száz fős tömegverekedés Franciaországban
A francia belügyminiszter hazája „mexikanizációjáról” beszélt.
Milyen indokok mentén korlátozható a fátyolviselés, s korlátozható-e egyáltalán az alapjogok sérelme nélkül?
„»Az erényes nő engedelmes és alárendelt.« – áll a Korán 4,34. versében. Abban a könyvben, amelyet a muszlim fiatalok az iskolában versről versre megtanulnak, és jól tudjuk, hogy számukra a Korán nem pusztán egy vallástörténeti dokumentum. Olyan alapvető rendelkezéseket tartalmaz, amely a hívő életének gyakorlatilag minden részletére kiterjed, s amelynek számos rendelkezése vet fel alapjogi kérdéseket.Az európai társadalom jelentős része számára a muszlim nők alárendeltségének megkerülhetetlen, külsőségekben is megmutatkozó szimbóluma a fátyolviselés. Nem kell Észak-Afrikába, vagy a Közel-Keletre utaznunk ahhoz, hogy tanulmányozhassuk a különféle muszlim női viseletek (burka, nikáb, csador,hidzsáb) sokszínűségét – elég végigsétálni Marseille, Nizza, vagy éppen Párizs valamely külvárosi negyedében. És hogyan viszonyulnak a franciák a muszlim viselethez? Egy 2013- as kutatás adatai szerint a lakosság 86 %- a ellenzi a fátyol viselését közterületen (LeNouvelObs,2013.július 20.).
Nem meglepő tehát, hogy a fátyol régóta áll politikai, kulturális és alapjogi szempontú viták kereszttüzében. Jelen írás azonban – a francia szabályozás bemutatásával – mindenek előtt arra keresi a választ, hogy milyen indokok mentén korlátozható a fátyolviselés, s korlátozható-e egyáltalán az alapjogok sérelme nélkül?”