„Íme a bátor egér, meg a macska.
Utóbbit azonban Donald Trumpnak hívják, s nem arról híres, hogy ilyenkor előzékenyen visszacincogna.
Gyorsan, keresetlenül Phenjan tudomására hozta, hogy máris »egybefüggő lángtengernek« látja Észak-Koreát, hagyjon fel tehát a fenyegetőzéssel, mert olyan tűzzel játszik, amilyet a világ még nem látott.
Folyik tehát egyfajta sajátos atompóker a két ország között, s aligha megnyugtató, hogy mindkét állam élén olyan vezető áll, akinek más-más okokból, de egyaránt érdeke a »nemzetközi helyzet fokozódása«. Az egyik diktátor, a másik demokrata (már, ami országa rendszerét illeti), de nyomós belpolitikai okokból mindkettőnek erősnek kell mutatkoznia.
A pókerben persze mindig benne van a blöff, s mindenki tudja, hogy az egérnek a macskához képest szinte alig van zsetonja. Mégsem lehet kizárni, hogy olyasmi is megtörténhet, amit valójában senki sem akart, csak úgy váratlanul és észrevétlenül „kialakul”. Van ilyen, illetve lehet. (Ehhez képest a játékon kívüli nagyhatalmak meglehetősen egykedvűen kibicelnek…)”