„Ma már el is kezdte hívognatni a Fidesz adatbázisaiban szereplőket egy idősebb férfihang, hogy a párt nevében a következő tájékoztatást adja:
»Jó napot kívánok, a Fidesz nevében keresem. Azért hívom, mert önnek is tudnia kell, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke megsértette a nyugdíjasokat. Azt mondta róluk, hogy szennyvíz folyik a szájukból, magukból kivetkőzve ugranak egymásnak, vért akarnak ontani remegő kezeikkel, és trágárul ordibálnak. Ez felháborító! A Jobbik szégyellheti magát! Nem először fordítanak hátat az időseknek, nem először sértegetik őket. Vona Gábor kijelentése csak a legutóbbi példa. Ne felejtsük el, emlékezzünk erre, amikor majd szavazunk! Köszönöm, hogy meghallgatott.«
Hivatásos politikafogyasztóként az ember kénytelen hódolattal adózni a szöveg előtt. Egyszerű, tömör, vérprofi alkotás, egyáltalán nem bonyolult, mégis bombabiztosan működik. Ez a kevesebb mint egy perces szöveg – többet úgyse hallgatnak végig az emberek – a politikai propaganda kalasnyikovja: az adott műfajban ennél jobbat nem lehet előállítani.
A rövid felvezetésben elhangzik egy erős állítás, hogy Vona Gábor megsértette a nyugdíjasokat. Ez ugyan nem igaz – a Jobbik elnöke kifejezetten csak a nyugdíjasok egy kisebb, de hangos csoportjáról, a politikailag radikalizálódott, józan eszüket elvesztett pártaktivista idősekről beszélt, és legalább három tiszteletkörben próbálta világossá tenni, hogy nem általánosságban fogalmaz. (Még azt is beleírta, hogy saját szülei is nyugdíjasok.)”