A liberális demokrácia nem működik, és végképp nem jelent „történelem végi” egyensúlyi állapotot, hiszen képtelen válaszolni a terrorizmusra, politikailag működésképtelen és egyenlőtlenségeket teremt, megsemmisíti a tekintélyt és kulturális zavarokat okoz. Interjú.
„Azt írja, hogy napjainkban megváltozott a hadviselés természete is. Miben?
Lassan a háború szót sem tudjuk már értelmezni, Európa pedig nem meri kimondani, hogy háborúban áll. De nehéz is megmondani, hogy mi számít annak. A »késes intifáda« például háború? Vagy a gyújtogatás? Az informatikai szabotázs háborúnak számít? A szabályozatlan bevándorlás, embertömegek Európába telepítése, ennek a kolosszális infrastruktúrának a mozgatása nevezhető háborúnak? Szerintem igen, ahogyan a shortolás is háború. De jó ideje a háború helyszíne is megváltozott: Sztálingrád óta a csatamezőkről a városokba költözött a hadviselés. Az elmúlt fél évszázad konfliktusait rendre városok neve jelöli: Algír, Bejrút, Groznij, Mogadishu, Szarajevó. Kelet-Ukrajnában, Irakban és Szíriában ma is városról városra folynak a harcok. A zavart fokozza, hogy az állami erők is használják az aszimmetrikus hadviselés elemeit, például a »hibrid hadviselést«, amelynek részeként azonosító nélküli zöld egyenruhás fegyveresek szállták meg a Krím félszigetet.
Mit jelent ma pontosan az aszimmetrikus hadviselés?
Az 1648-as vesztfáliai békével Európa hosszú távú békét kötött, aminek aranyfedezete a nemzetállam volt, az erőszak monopóliuma pedig állami kiváltság lett. Ettől kezdve, ha állami erők álltak szemben nem állami, irreguláris erőkkel, azt aszimmetrikus háborúnak neveztük. Ma azonban ironikus módon ismét szimmetrikus a háborúzás, hiszen gyakran mindkét oldalon nem állami szereplők harcolnak – például gerillák terroristákkal, milicisták forradalmárokkal, biztonsági cégek bűnözőkkel. Tovább bonyolítja a problémát, hogy a konfliktusoknak nincs se eleje, se vége. Az Iszlám Állammal – a Talibánnal ellentétben – nem lehet tűzszünetet kötni, sem tárgyalni. Ahogyan a migrációs nyomással sem.
Az amerikai vagy hamburgi utcai zavargások is idesorolhatók?
Az amerikai faji zavargások látványával vagy a hamburgi megmozdulásokkal lelepleződik a XXI. század nagy illúziója. A liberális demokrácia nem működik, és végképp nem jelent »történelem végi« egyensúlyi állapotot, hiszen képtelen válaszolni a terrorizmusra, politikailag működésképtelen és egyenlőtlenségeket teremt, megsemmisíti a tekintélyt és kulturális zavarokat okoz. Az ezzel a rendszerrel együtt járó politikailag korrekt pacifikálás helyett inkább az ókori római felfogást kellene megfogadnunk, mely szerint a béke nem általános, hanem két háború közötti ideiglenes állapot. Azzal, hogy nem merünk hadat üzenni, arra ítéltetünk, hogy örökké háborúzzunk.”
Sőt, egy helyi török szervezet vezetője arra figyelmeztetett, hogy az idegenellenes incidensek és a politikai feszültségek egyre inkább biztonsági kérdéssé válnak.
Jobboldali fordulat jöhet a skandináv ország élén, miután a szocdemek kormányalakítása kudarcot vallott a március 24-ei előrehozott választás után.
Afrika népességrobbanása, az instabil régiók és a digitális bűnhálózatok együtt formálhatják át Európa biztonságát és politikáját a közeljövőben.
24 óra áll majd rendelkezésre az utasok átvizsgálására, ami ha nem sikerül, megtagadják a belépésüket a Kanári-szigetek területére.
Nagy forróságra számíthatunk.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
A vezetőedzőnek sem tetszett Lamine Yamal akciója.
Sipos Katalin biológus elfogadta Gajdos László felkérését, és a jövőben a természetvédelem megújításáért fog dolgozni.
