Az írástudók árulása – Napi Maxima

2017. augusztus 29. 09:08

Az „áruló” írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra.

2017. augusztus 29. 09:08
Babits Mihály
Nyugat

Napi Maxima – Szalai Zoltán rovata

 

„Az »áruló« írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra. Léptei magánügyek; de szavaiért és útjelzéséért felelős a világnak, melynek kalauzává szegődött. Jól tudom, hogy irodalmunk – mely az Áruló Írástudók korának irodalma – semmit sem értékel annyira, mint az élet nyers őszinteségét, és semmit sem bélyegez meg jobban az írástudóban, mint azt az űrt, mely hirdetett igéje s az élet közt »tátong«. Mégis ki kell mondanunk, hogy ez az űr kevésbé katasztrofális, mint a modern igehirdetők »életessége«: azaz szavaiknak őszinte alkalmazkodása az élethez. A háború bizonnyal nem krisztusi dolog; s Krisztus papja, aki békéről és testvériségről szónokol, s közben megáldja a gyilkos fegyvereket, mindenképp szomorú és tragikus látvány. De mit tegyen a pap, aki mégiscsak ember és hazafi; aki ebben a szörnyű életben él, és szereti hazáját? Százszorta demoralizálóbb az a pap, aki nem cselekedeteit, hanem igéit alkalmazza a vad élethez, s Béke és Testvériség helyett a harcot hirdeti, többé-kevésbé tudatosan félreértve a Krisztus szavait: „Nem békét, hanem harcot hozni jöttem e világra« – mintha ezekben nem a Szellem harcáról volna szó. Amaz talán gyenge papja az Istennek, de még mindig az Isten papja. Emez a Sátán papja. Áruló pap, áruló írástudó.”

Babits Mihály: Az írástudók árulása.

Babits Mihály (1883-1941) magyar író, költő, a korszak legjelentősebb folyóiratának, a Nyugatnak a főszerkesztője. Fent idézett művében Julien Benda francia író „Az írástudók árulása” című könyve kapcsán fejti ki véleményét a kor magyar értelmiségéről. Véleménye szerint az írástudók árulóvá váltak, mert leszálltak a magaslatokból, feladták az ideákat és a mindennapi ügyek bozótharcosává váltak. Árulónak nevezi kortársait, akik már nem a hit és a morál talaján állnak, hanem múló izmusok szolgálatába szegődtek. Az írással több neves szerző is vitába szállt, többek között: Ignotus, Osváth Ernő valamint Szilasi Vilmos. Holnap Szilasi Vilmos válaszával folytatjuk.

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
catalina9
2017. augusztus 29. 11:15
Az „áruló” írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy egyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra. " no igen: Ady Endre: A CSILLAGOK CSILLAGA "Vörös csillag, ragyogj és trónolj, Mióta ember néz az égre, Vörös csillag volt a reménye." eztán a Lenin fiúk lába ment a csillag felé...meg az ÁVH-soké, meg a pufajkásoké...meg a Hellereké, Lukácsoké...stb. stb.
Bell & Sebastian
2017. augusztus 29. 11:02
Magyar sajátosság, hogy megmondóink egymásból élnek. Nyugatos írás, ezért bizonyára reagált rá rá a Napkelet (Klebelsberg Kunó), a Magyar Szemle (Hóman Bálint) és az Élet és Irodalom (Szabó Dezső) is. És Counter is fog (Bosszú & Lihegés).
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!