Ha bátrak, okosak és kitartóak vagyunk, a rossz emlékű „komp-országból” a Keletet és a Nyugatot összekötő fontos híddá, tartós stratégiai csomóponttá válhatunk.
„Bármi is az igazság, nekünk, magyaroknak nemcsak mesebeli, hanem valóságos tengerünk is volt Könyves Kálmán király óta, mégpedig az Adria. Sőt, a romantikus nemzettudatban máig makacsul él, hogy volt idő, midőn három tenger mosta Magyarország partjait, még Petőfi is azt írta: hajdan »Magyar tenger vizében húnyt el / Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.« De bár Nagy Lajos magyar király egy személyben Lengyelország uralkodója is volt, s később Jagelló Ulászló is lengyel és magyar király volt, a perszonálunióval Lengyelország (Horvátországgal szemben) nem került a magyar Szent Koronához, így a Balti-tenger nem vált »magyar tengerré«. Miként a Fekete-tenger sem, annak ellenére, hogy a havasalföldi és a moldvai fejedelmek sokáig a magyar királyok vazallusai voltak.
A »három tenger« legendás történelmi képe azonban napjainkban új jelentést és jelentőséget kapott, mégpedig lengyel és horvát közös kezdeményezés nyomán. Tavaly augusztusban a festői szépségű dalmáciai városban, Dubrovnikban tartották az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger közötti térség tizenkét uniós tagállamának – a visegrádi négyek mellett a három balti ország, valamint Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Románia és Bulgária – első csúcstalálkozóját, s ma kezdődik Varsóban a második csúcs, amelyen részt vesz Donald Trump amerikai elnök is. Ez is jelzi, hogy a Németország és Oroszország közötti régió egyre jobban felértékelődik. A tizenkét ország együttvéve az EU területének 28, lakosságának 22 százalékát teszi ki, s bár ma még csupán az egytizedét adja az uniós GDP-nek, gazdasági ereje és súlya látványosan nő, mára egész Európa leggyorsabban fejlődő térsége lett.
A politikai, gazdasági, infrastrukturális s nem utolsósorban a védelmi együttműködés bővítésével és mélyítésével ez a régió Nyugat és Kelet felől nézve is stratégiailag fontos, a nagy uniós tagállamokkal – elsősorban a Berlin–Párizs tandemmel – egyenrangú hatalmi tényezővé válhat. A tizenkét ország szorosabb együttműködésének motorja – történelmi és földrajzi okokból is – a gazdasági és politikai integráció magasabb szintjére lépett visegrádi négyek. Bár sosem mosta három tenger Magyarország partjait, a regionális együttműködés fejlesztésében jelentős szerepünk van, s még inkább lehet. Elég rápillantani a térképre: hazánk a három tenger közötti térség, az Óperencián inneni Európa szíve, s ha bátrak, okosak és kitartóak vagyunk, a rossz emlékű »komp-országból« a Keletet és a Nyugatot összekötő fontos híddá, tartós stratégiai csomóponttá válhatunk.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
Tudjátok mi a brüsszeli elit legnagyobb bűne? Hát az, hogy hozzájuk képest a Putyin egy kifejezetten szimpatikus figura tud lenni.
Hiába a jelentős vendégfölény, egyetlen találat döntött Miskolcon.
Donald Trump már augusztusban elismerte: jelenleg ő a legesélyesebb jelölt.
