Minden van a kísérleti tankönyvben, amit nem akarsz megtanítani a gyerekednek

„A feljebb már idézett ötödikes erkölcstanból például megtudható, hogy »a sok befogadott nép szétbomlasztotta az országot«, ami azért is fontos, hogy megágyazzon a legsúlyosabb Trianon-mítosznak is: »népünk továbbra is nyitott és vendégszerető maradt, de a mély seb, amit Trianon ejtett rajtunk, máig nem gyógyult be.« Mondjuk járhattunk volna rosszabbul is, szerencsére egy sor problémás tankönyvet már kivontak a forgalomból, de például az előző tanévben még vígan futott az a példány, amelyik Hitlert már-már szimpatikus fickónak állította be, és Horthyt is idealizálta.

És hát bizony van olyan, amikor a Velünk Élő Történelem kerül bele a tankönyvekbe. Egy nyolcadikosoknak szóló opuszba például háromszor is beszuszakolták Orbán Viktort, Gyurcsány Ferencet viszont csak egyszer – de azt sem teszi ki az ablakba. Orbántól például megjelent 2015-ös brüsszeli beszédének egy érzékletes részlete a bevándorlásról, hogy aztán a diákok ezen beszéd elolvasásával tudják megválaszolni azt a kérdést: »Mit gondolsz, miért kell a volt gyarmattartó országoknak máshogy viszonyulni a bevándorlás kérdéséhez?« A folyamatos plakátcunami minden bizonnyal adott némi iránymutatást a bevándorlás-kérdés feldolgozásához…

Orbán ebben a könyvben látható továbbá II. János Pál pápa mellett egy képen, míg egy másik a párkányi híd 2001-es felavatásán örökíti meg – rendkívül fontos kordokumentumok ezek. Gyurcsány viszont tényleg nem járt ilyen jól, róla leginkább annyit tudunk meg a tankönyvből, hogy ő váltotta Medgyessyt a miniszterelnöki székben, »ezt megelőzően a privatizáció egyik nyerteseként az üzleti életben tevékenykedett.«

És a végére maradt talán az egész tankönyvgyártás hagymázas, hibáktól hemzsegő, elfogult gépezetének legszemléletesebb példája, már ami a politikai sugalmazást illeti:

»A politikai jobboldal legfontosabb jellemzője a konzervativizmus, a baloldalé pedig a radikalizmus.«

Erre varrjunk gombot, kedves barátaim.”