A szerelem: férfi és nő. A család: papa, mama, gyerekek. Ez számunkra nem kérdés, nem téma, hanem alap. Magától értetődő. Ez nem arról szól, hogy a világ változik-e, hogy a környezetünk változik-e; és nem arról szól, hogy érti-e valaki a 21. századot vagy sem.
Sokan nem megyünk el a Pride-ra. Elfogadjuk ugyan, hogy a melegmozgalom felvonul, de nem kívánjuk legitimálni őket, és nem értünk egyet a Pride szervezőivel. Nem támogatjuk a Pride-ot.
Sokunk számára ez nem kérdés, nem téma, hanem alap. Magától értetődő. Inkább elmegyünk kirándulni a hegyekbe. Vagy a Balatonra. Vagy Erdélybe. Beülünk egy jó borospincébe.
Abban nőttünk fel, hogy szerelem színes-szagos, a szerelem lehet nemzetiségi, magyar-magyar, lengyel-magyar vagy épp spanyol-magyar is, román-magyar, szlovák-magyar vagy fehér-fekete, de az a tapasztalatunk, hogy mindig nehezebb egy párkapcsolat, ha a felek más kultúrából, más nemzetből érkeznek.
És abban nőttünk fel, hogy a szerelem egy férfi és egy nő között lehetséges. Az maximum és minimum két ember, és szükségszerűen két nem. Nem tudjuk, hogy a szerelemnek magának van-e neme, a magyar nyelvben mindenesetre nincsenek nemek. Talán mondhatnánk, hogy a szerelem kétnemű. A létező két nem kell hozzá.
Szerintünk ez nem konzervatív vagy liberális kérdés, nem jobboldali vagy baloldali téma.
Ez inkább arról szól, érti-e valaki a nyolcadikos biológiát. Hisz-e a józan eszének és tapasztalatának, ami azt mondja, hogy férfi és nő máshogy működik, kiegészítik egymást. Hogy az emberi test, mindkét nemé, egyértelműen heteroszexuális jellegű. A férfinak izgalmasak a titokzatos, másmilyen nők; a nőknek izgalmasak a másmilyen, furcsa férfiak.
Ez nem generációs dolog. Már csak azért sem, mert például én magam 34 vagyok. Ismerősi köreim sem mennek ki a Pride-ra, ők is ellenzik. Tizen-, huszonéves fiatalokból közösségek. Vagy épp fiatal házasok. De az idősek a családomban is. Egyébként ha az egész arról szólna, érti-e valaki a 21. századot, akkor generációs dolog volna. De ez pusztán a valóság és az emberi természet kérdése. Időtlen dolgoké. Nem a történelemé, nem a 21. századé. Azé, hogy megbukott-e valaki biológiából nyolcadikban. Aki nem így gondolja, az erősen félreérti Ferenc pápát.
Ezért gondoljuk azt, hogy a Momentum és Fekete-Győr András Pride-párti felhívása SZDSZ-es tempó. Nagyképű. Beképzelt. Egyoldalú. Megfontolatlan. Meggondolatlan. Mulatságos, ahogy felmegy benne a pumpa és rázza a fejét, szögletesen hangsúlyoz. Tragikomikus, hogy azt hiszi, ez 2017 kérdése. A korszellemé. Ha a korszellem öt év múlva más lesz, akkor vajon haladni fog-e a korral Fegyőr?
És meglepő, hogy átment magyarból a suliban, ha szerinte egy szimpla párkapcsolat is már család. Pedig a magyar iskolarendszerben elég nagy hangsúly van a definíciókon. Fegyőr mégis annyi mindent beleszuszakolna a család fogalmába, hogy annak már semmi értelme. Az is vicces, hogy úgy gondolja, még nem értek el mindent a melegmozgalmárok. Nos, ha minden ember egyenlő, és hasonlók, akkor nincsenek külön melegjogok. Emberi jogok vannak. Fontos, hogy érvényesüljenek a nők emberi jogai, a nemzetiségek emberi jogai, a cigányok emberi jogai vagy a melegek emberi jogai. Úgy látszik, hogy mik az emberi jogaink, arról vita van. Fekete-Győr meg én például épp az ellenkezőjét gondoljuk magától értetődő alapnak.
Amit a Momentum és Fegyőr a családról gondol, az lehetetlenül tág, kirekeszti a másként gondolkodókat,
Nem is beszélve arról, hogy mennyi belső ellentmondás és ellentét feszíti a Pride-párti mozgalmakat. Hogy akkor most van-e veleszületett nemi lényege a személyiségünknek, mert a transzok szerint van, a feministák szerint azonban az csak (vagy főleg) társadalmi konstrukció. (Kár, hogy a transzok szerint a lényeghez pont a legkézzelfoghatóbb, a test nem tartozik hozzá.) Hogy veleszületett-e a homoszexualitás, mert Simon LeVay meleg neurológus és agykutató kereste az okát, de mikor megtalálni vélte, Anne Fausto-Sterling fejlődésgenetikus azzal támadta meg, hogy ha az emberi szexualitás egy skála, akkor vajon minden fokozatnak külön veleszületett oka lenne? Fausto-Sterling szerint LeVay a hetero-homo kettősségre egyszerűsítette le a dolgokat. Megint más melegek politikai okokból nem akarják, hogy veleszületett legyen a homoszexualitás. Meg aztán a melegmozgalom első évtizedeiben a házasság valami elnyomó intézménynek számított, amit senki nem akart. Aztán jöttek a házasodni akaró melegek.
Írtam is amúgy erről az egészről cikket, esszét, könyvet. Hogy a hagyomány miért racionális. Hogy a régieknek miért volt igaza. Hogy miért ellenzem például a melegházasságot, és szerintem miért nem demokratikus a melegházasság. Bővebben most nem fejteném ki.
Kár, hogy a Momentumot ennyire balra fújdogálják a kortárs szelek. Kár, hogy a Momentum szerint a szerelem valami színtelen-szagtalan, semleges izé. A momentumi, Pride-os szerelem olyan valószínűtlenül semmilyen. De lehet, hogy ezért hívják őket Momentumnak: mert a korszellem függvényei.
A Pride-ot toleráljuk, de jó okunk van nem egyetérteni vele vagy a Momentummal. Ez az időtlen, biológiai-fizikai valóság, ami józan ésszel magától értetődik. Hogy a szerelem: férfi és nő. Hogy a család: papa, mama, gyerekek. Ez számunkra nem kérdés, nem téma, hanem alap. Magától értetődő.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Szoboszlai Zsolt és Stefan Gyökeres döntései meghatározták fiaik pályafutását.
„Gondolta volna, hogy ilyen rendes ember lesz belőlem?” Talán ennél szívmelengetőbbet nem is hallhat egy cigány szegregátumban szolgáló szerzetesnővér. A Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagjai néhány évtizede a legkilátástalanabb helyzetben élők mellé szegődtek, s azóta minden csillogó koromfekete szempárból maga Krisztus néz vissza rájuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlón jártunk.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Az eset szándékosságát a rendőrség egyelőre cáfolja.
A terrortámadás után gyorsabb intézkedéseket és szigorúbb biztonsági szabályokat sürget a német kormány.
Így, karácsony közeledtével hadd idézzek néhány sort a Bibliából.
