Kitört a botrány: a katolikus egyház kabaláját tervező művész korábban vibrátorokat és LMBTQ-képeket készített
Az egyháznak tervezett kabala jóval ártatlanabb azért, de a művész múltja így is felkorbácsolta a kedélyeket.
A szerelem: férfi és nő. A család: papa, mama, gyerekek. Ez számunkra nem kérdés, nem téma, hanem alap. Magától értetődő. Ez nem arról szól, hogy a világ változik-e, hogy a környezetünk változik-e; és nem arról szól, hogy érti-e valaki a 21. századot vagy sem.
Sokan nem megyünk el a Pride-ra. Elfogadjuk ugyan, hogy a melegmozgalom felvonul, de nem kívánjuk legitimálni őket, és nem értünk egyet a Pride szervezőivel. Nem támogatjuk a Pride-ot.
Sokunk számára ez nem kérdés, nem téma, hanem alap. Magától értetődő. Inkább elmegyünk kirándulni a hegyekbe. Vagy a Balatonra. Vagy Erdélybe. Beülünk egy jó borospincébe.
Abban nőttünk fel, hogy szerelem színes-szagos, a szerelem lehet nemzetiségi, magyar-magyar, lengyel-magyar vagy épp spanyol-magyar is, román-magyar, szlovák-magyar vagy fehér-fekete, de az a tapasztalatunk, hogy mindig nehezebb egy párkapcsolat, ha a felek más kultúrából, más nemzetből érkeznek.
És abban nőttünk fel, hogy a szerelem egy férfi és egy nő között lehetséges. Az maximum és minimum két ember, és szükségszerűen két nem. Nem tudjuk, hogy a szerelemnek magának van-e neme, a magyar nyelvben mindenesetre nincsenek nemek. Talán mondhatnánk, hogy a szerelem kétnemű. A létező két nem kell hozzá.
Szerintünk ez nem konzervatív vagy liberális kérdés, nem jobboldali vagy baloldali téma.
Ez inkább arról szól, érti-e valaki a nyolcadikos biológiát. Hisz-e a józan eszének és tapasztalatának, ami azt mondja, hogy férfi és nő máshogy működik, kiegészítik egymást. Hogy az emberi test, mindkét nemé, egyértelműen heteroszexuális jellegű. A férfinak izgalmasak a titokzatos, másmilyen nők; a nőknek izgalmasak a másmilyen, furcsa férfiak.
Ez nem generációs dolog. Már csak azért sem, mert például én magam 34 vagyok. Ismerősi köreim sem mennek ki a Pride-ra, ők is ellenzik. Tizen-, huszonéves fiatalokból közösségek. Vagy épp fiatal házasok. De az idősek a családomban is. Egyébként ha az egész arról szólna, érti-e valaki a 21. századot, akkor generációs dolog volna. De ez pusztán a valóság és az emberi természet kérdése. Időtlen dolgoké. Nem a történelemé, nem a 21. századé. Azé, hogy megbukott-e valaki biológiából nyolcadikban. Aki nem így gondolja, az erősen félreérti Ferenc pápát.
Ezért gondoljuk azt, hogy a Momentum és Fekete-Győr András Pride-párti felhívása SZDSZ-es tempó. Nagyképű. Beképzelt. Egyoldalú. Megfontolatlan. Meggondolatlan. Mulatságos, ahogy felmegy benne a pumpa és rázza a fejét, szögletesen hangsúlyoz. Tragikomikus, hogy azt hiszi, ez 2017 kérdése. A korszellemé. Ha a korszellem öt év múlva más lesz, akkor vajon haladni fog-e a korral Fegyőr?
És meglepő, hogy átment magyarból a suliban, ha szerinte egy szimpla párkapcsolat is már család. Pedig a magyar iskolarendszerben elég nagy hangsúly van a definíciókon. Fegyőr mégis annyi mindent beleszuszakolna a család fogalmába, hogy annak már semmi értelme. Az is vicces, hogy úgy gondolja, még nem értek el mindent a melegmozgalmárok. Nos, ha minden ember egyenlő, és hasonlók, akkor nincsenek külön melegjogok. Emberi jogok vannak. Fontos, hogy érvényesüljenek a nők emberi jogai, a nemzetiségek emberi jogai, a cigányok emberi jogai vagy a melegek emberi jogai. Úgy látszik, hogy mik az emberi jogaink, arról vita van. Fekete-Győr meg én például épp az ellenkezőjét gondoljuk magától értetődő alapnak.
Amit a Momentum és Fegyőr a családról gondol, az lehetetlenül tág, kirekeszti a másként gondolkodókat,
Nem is beszélve arról, hogy mennyi belső ellentmondás és ellentét feszíti a Pride-párti mozgalmakat. Hogy akkor most van-e veleszületett nemi lényege a személyiségünknek, mert a transzok szerint van, a feministák szerint azonban az csak (vagy főleg) társadalmi konstrukció. (Kár, hogy a transzok szerint a lényeghez pont a legkézzelfoghatóbb, a test nem tartozik hozzá.) Hogy veleszületett-e a homoszexualitás, mert Simon LeVay meleg neurológus és agykutató kereste az okát, de mikor megtalálni vélte, Anne Fausto-Sterling fejlődésgenetikus azzal támadta meg, hogy ha az emberi szexualitás egy skála, akkor vajon minden fokozatnak külön veleszületett oka lenne? Fausto-Sterling szerint LeVay a hetero-homo kettősségre egyszerűsítette le a dolgokat. Megint más melegek politikai okokból nem akarják, hogy veleszületett legyen a homoszexualitás. Meg aztán a melegmozgalom első évtizedeiben a házasság valami elnyomó intézménynek számított, amit senki nem akart. Aztán jöttek a házasodni akaró melegek.
Írtam is amúgy erről az egészről cikket, esszét, könyvet. Hogy a hagyomány miért racionális. Hogy a régieknek miért volt igaza. Hogy miért ellenzem például a melegházasságot, és szerintem miért nem demokratikus a melegházasság. Bővebben most nem fejteném ki.
Kár, hogy a Momentumot ennyire balra fújdogálják a kortárs szelek. Kár, hogy a Momentum szerint a szerelem valami színtelen-szagtalan, semleges izé. A momentumi, Pride-os szerelem olyan valószínűtlenül semmilyen. De lehet, hogy ezért hívják őket Momentumnak: mert a korszellem függvényei.
A Pride-ot toleráljuk, de jó okunk van nem egyetérteni vele vagy a Momentummal. Ez az időtlen, biológiai-fizikai valóság, ami józan ésszel magától értetődik. Hogy a szerelem: férfi és nő. Hogy a család: papa, mama, gyerekek. Ez számunkra nem kérdés, nem téma, hanem alap. Magától értetődő.