A melegházasság melletti érveket kritizálja most megjelent kötetében portálunk munkatársa, Szilvay Gergely. A könyvet a Századvég adta ki, s a könyvhéten már kapható, hasonlóan az amerikai konzervativizmusról szóló tanulmánykötethez, amelynek egyik szerzője úgyszintén kollégánk.
A melegházasságról. Kritika a klasszikus gondolkodás fényében – ez a címe a Századvég által a könyvhétre megjelentett munkának, amelynek szerzője a Mandiner munkatársa, Szilvay Gergely.
A 460 oldalas munka négy részre oszlik, s szekuláris érvekkel áll ki a házasság hagyományos felfogása mellett. Az első részben a szerző a melegházasság filozófiai hátterével és politikai vetületével foglalkozik: a semleges állammal, a melegházasság demokratikus mivoltának kérdésével és azzal, hogy milyen a melegházasság intézményének a szabadsághoz való viszonya. A szerző szerint a melegházasság igenlése nem semleges állásfoglalás, demokratikus mivolta megkérdőjelezhető és nem biztos, hogy a szabadságot szolgálja.
A második részben a házasság története, a homoszexualitás veleszületettségének és megváltoztathatóságának kérdése kerül terítékre együtt a meddőség problémájával, az örökbefogadás körüli csatákkal és azzal, hogy legitim-e párhuzamot vonni a fajközi házasság amerikai tiltása és a melegházasság ellenzése között. A második rész melegházasság-ellenes homoszexuális személyiségek bemutatásával zárul.
A harmadik rész először azt vizsgálja, lehet-e a hagyománnyal érvelni: mi a hagyomány, kitalált-e, racionális-e, lényege-e a változás. Majd a természettörvény kérdésköre kerül terítékre, amely a melegházasságot kritizáló gondolkodók egyik fő kiindulópontja.
Végül a negyedik rész a vallásos érvelés lehetőségét vizsgálja: azt, hogy meg lehet-e racionálisan alapozni a kereszténységet, hogy mit mond a Biblia a homoszexualitásról (ennek kapcsán a szerző a „melegteológia” kritikáját adja), valamint hogy miért nem változtathatja meg a pápa a katolikus tanítást.
Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban
-szól a másik, barátságosabb terjedelmű, 240 oldalas századvéges kötet címe. A munka azon, két évvel ezelőtti Russell Kirk-konferencia előadásait tartalmazza, amelyről a Mandiner is hírt adott. Szerzői közt van Egedy Gergely (vele készült interjúnkat itt olvashatják), Frenyó Zoltán, Karácsony András, Lánczi András, Mezei Balázs, a szerkesztő Pogrányi Lovas Miklós, továbbá Szilvay Gergely, Tóth Zoltán József és Turgonyi Zoltán.
A világ túl nagy befolyással bír az istenképünkre (is). Mintha mi tudnánk jobban mindent – mintha mi lennénk a középpontban. Alázat nélkül nem fog menni. Vágvölgyi Gergely írása.
A Globális Kábítószer-járványról szóló MCC Budapesti Csúcstalálkozójának kerekasztal-beszélgetésen nemzetközi szakértők vitatták meg az egyre riasztóbb trendeket. A tények jól mutatják: az ember- és a drogkereskedelem együtt jár.
A vizsgált dimenziók közül a legjobb pozíciót a családbarát kormányzás és a biztonság tekintetében foglalja el Magyarország, az élettel való általános elégedettség viszont nem jellemző ránk.
A humanizmus egy vallás, ami ledegradálja az embert, és valójában egy szélsőbaloldali politikát takar. Nem kérünk belőle, Humanisták nevű pártként sem. Szilvay Gergely írása.
A modern marihuána sokkal erősebb, mint a korábbi évtizedekben volt, mert a tetrahidrokannabinol (THC) tartalma jelentősen megnőtt – közölte az MCC konferenciáján Alex Berenson. A statisztikák szerint az amerikai lakosság fele már próbálta a cannabist, 20 millióan napi szinten szívnak marihuánát.
„Örök hálával tartozom Magyarországnak.”
Petrovics-Mérei Andrea, Orbán Viktor, Bognár György és Hajdú B. István beszélgetett a magyar foci helyzetéről.
A dízel drágulása valószínűleg még egy ideig velünk marad-
