A melegházasságot kritizálja új kötetében a mandineres szerző

A melegházasságról. Kritika a klasszikus gondolkodás fényében – ez a címe a Századvég által a könyvhétre megjelentett munkának, amelynek szerzője a Mandiner munkatársa, Szilvay Gergely. 

A 460 oldalas munka négy részre oszlik, s szekuláris érvekkel áll ki a házasság hagyományos felfogása mellett. Az első részben a szerző a melegházasság filozófiai hátterével és politikai vetületével foglalkozik: a semleges állammal, a melegházasság demokratikus mivoltának kérdésével és azzal, hogy milyen a melegházasság intézményének a szabadsághoz való viszonya. A szerző szerint a melegházasság igenlése nem semleges állásfoglalás, demokratikus mivolta megkérdőjelezhető és nem biztos, hogy a szabadságot szolgálja. 

A második részben a házasság története, a homoszexualitás veleszületettségének és megváltoztathatóságának kérdése kerül terítékre együtt a meddőség problémájával, az örökbefogadás körüli csatákkal és azzal, hogy legitim-e párhuzamot vonni a fajközi házasság amerikai tiltása és a melegházasság ellenzése között. A második rész melegházasság-ellenes homoszexuális személyiségek bemutatásával zárul.

A harmadik rész először azt vizsgálja, lehet-e a hagyománnyal érvelni: mi a hagyomány, kitalált-e, racionális-e, lényege-e a változás. Majd a természettörvény kérdésköre kerül terítékre, amely a melegházasságot kritizáló gondolkodók egyik fő kiindulópontja.

Végül a negyedik rész a vallásos érvelés lehetőségét vizsgálja: azt, hogy meg lehet-e racionálisan alapozni a kereszténységet, hogy mit mond a Biblia a homoszexualitásról (ennek kapcsán a szerző a „melegteológia” kritikáját adja), valamint hogy miért nem változtathatja meg a pápa a katolikus tanítást. 

Konzervatív reneszánsz az Egyesült Államokban

-szól a másik, barátságosabb terjedelmű, 240 oldalas századvéges kötet címe. A munka azon, két évvel ezelőtti Russell Kirk-konferencia előadásait tartalmazza, amelyről a Mandiner is hírt adott. Szerzői közt van Egedy Gergely (vele készült interjúnkat itt olvashatják), Frenyó Zoltán, Karácsony András, Lánczi András, Mezei Balázs, a szerkesztő Pogrányi Lovas Miklós, továbbá Szilvay Gergely, Tóth Zoltán József és Turgonyi Zoltán.