Nem kereskednünk kell Kubával, hanem tudást, technológiát, tapasztalatot átadni

„Nézzünk a jövőbe! Karibi biztos lett, de azt hallottam, hogy ez alapvetően egy kubai megbízás.

Valóban, egyelőre kiemelten a magyar-kubai kapcsolatok erősítésén dolgozom, de lehet másfelé is folytatás. Például Costa Rica külgazdasági kormányzata is aktív, már jelezte is az érdeklődését.

Hogy esett Önre a választás? A sajtó arról cikkezett korábban, hogy ebben a térségben a Syncope-Project nevű cég fogja össze a kereskedőházakat. A társaság tulajdonosáról, Bertha Péterről azt is megírták a lapok, hogy ő valamiképpen Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének az üzlettársa.

Engem valóban Bertha Péter keresett meg, mert mint mondta, hallotta a híremet, mint utazó nagykövet. Péter megkérdezte, hogy lenne-e kedvem segíteni.

Miért, ő kint dolgozik?

Ő maga itthon dolgozik, de a Syncope-Projectnek vannak irodái és dolgozói a térségben például Mexikóvárosban és Los Angelesben.

Ismeri a térséget?

Megvannak a szakdiplomatáink a KKM-ben, ehhez a munkához nekem elsősorban a magyar közigazgatást kell ismernem. A térségben tavasszal jártam először, de úgy éreztem, hogy Kuba bizonyos értelemben nagyon más, mint a többi latin-amerikai ország. Nyilván a politikai berendezkedésnek köszönhetően üzemszerűen és kiszámíthatóan működik, a térségben referenciajelleggel bír.
A gyerekek reggel 8-kor fehér ingben mennek iskolába, nincsen sziesztaidő, sok a diplomás, mindenki szívesen dolgozna, csak éppen nincs elég munka, egyelőre nincsen pénz a gazdaságban. Erről szól Magyarország szerepe, a legjobb szakembereinket kell odavinnünk, hogy átadjuk tapasztalatainkat Kubának azokban az ágazatokban, ahol esetleg 30 éves technológiai elmaradásban vannak.

Mit lehet egy ennyire távoli és meglehetősen szegény államnak eladni?

A kubai állam valóban szerény költségvetéssel gazdálkodik egyelőre, de felemelő kint megélni, mennyire bíznak a magyarokban. A közös politikai múlt itt előny. Több gazdasági ágazatban és a felsőoktatásban is szívesen tanulnának Magyarországtól. Például a kubai fél által megjelölt mezőgazdasági és vízügyi ágazatban más relációkban már nagyon jó eredményeink vannak, amit Kubában is tudnánk kamatoztatni. Nem kereskednünk kell Kubával, hanem tudást, technológiát, tapasztalatot átadni.

Akkor most egyszerre lesz olasz és kubai kapcsolatépítő is? Ez a kettő meg hogyan jön össze?

Hamarosan az eredményeken is meg fogja látni, hogy nagyszerűen. Olaszország jelenleg Kuba ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere. Biztos vagyok benne, hogy közös projektjeink is fognak indulni Kubában. Hogy egy példát említsek, dolgozom egy kubai-olasz-magyar logisztikai és kereskedelmi korridor előkészítésén. Magyarország lenne a kelet-közép európai logisztikai és redisztribúciós végpont, a karibi térségben pedig a Havanna melletti Puerto del Mariel kikötője. Olaszországban a terveim szerint több kikötőt is bevonnék, Trieszt, valamint – Észak-Afrika bekapcsolása miatt – Palermo és Trapani kikötői is bekapcsolódhatnának.

Logisztikai és kereskedelmi korridor? Ez mit jelent a gyakorlatban? Erről nekem a kínai selyemút jut eszembe. Értem, hogy egy ilyen folyosóban vannak kikötők, meg vasút és autópálya, de mitől több ez ennél, miért hívjuk korridornak?

Mondok egy egyszerű példát. Most éppen meggyszezon van. A meggy 5-7 nap alatt romlik meg, és lesz a gyönyörű áruból trutymó. Itthon sok termelő leszedi a meggyét, majd körülnéz, vevőt keres, végül időzavarba kerül és beszállít alacsony áron konzerv-alapanyagot egy konzervgyárnak. De ha megvan a korridor, illetve mindenki előre gondolkodik, akkor minden sokkal jobban megtervezhető. A termelő 10 kilós ládákba leszedi a meggyet, majd azonnal jön az áruért a kamion, tudja hol van a közelben szabad hűtőház, aztán eljut az áru Triesztbe, majd még mindig van két napja, hogy eljusson hajón például a Kanári-szigetekre. Ilyen projekteken szeretnénk dolgozni.”