„Kedves momentumos lányok és fiúk! Sokan szemetekre vetik – különösen liberális és baloldali barátaim – hogy nincs világos programotok, nem vallotok színt, nem horgonyoztok le egyértelműen a fő európai irányzatok – konzervatív, szociáldemokrata vagy liberális – valamelyike mellett. Én ezt nem hiányolom. Ezt úgy értem, hogy mindhárom értékrend elemeit magatokénak valljátok, azok vadhajtásai nélkül.
Miért gondoljuk, hogy a konzervatív, liberális és baloldali értékek szemben állnak egymással? Miért gondoljuk, hogy a hazaszeretet szemben áll a világ egészének sorsáért is érzett felelősséggel? Miért gondoljuk, hogy az életünknek fogódzót és irányt szabó vallás nem lehet toleráns nemcsak más vallásokkal, de az ateizmussal szemben is, ha ezek is olyan morális, együttélési normákat követnek, melyeket közösen elfogadunk? Miért gondoljuk, hogy az egyén elidegeníthetetlen jogainak védelme szemben áll a közösségért érzett felelősséggel és kötelezettségekkel? Miért gondoljuk, hogy a szegényekért, elesettekért érzett szolidaritás szemben állna a produktív versenyszellemet ösztönző meritokráciával? Miért gondoljuk, hogy egyesek gazdagodása mások szegényedésének árán történhet csak? Miért nem tudjuk elfogadni a kirívónak tűnő gazdasági egyenlőtlenségeket akkor sem, ha az a társadalom egészének javát szolgáló teljesítmények elismerésének eredménye, és ha a kimagasló jövedelem együtt jár közös terheinkhez történő kimagasló hozzájárulással is?”