Egy budai villa megdöbbentő titkai – ahol az ÁVH embereket kínzott
Kísérteties, megrázó részletek tárulnak fel, egy diktatúra működésének legmélyebb bugyrai.
Megszületett a Fantasztikus világok, amelyben immár tizenöt szerző elmélkedik, én meg bíztam abban, hogy ezúttal is hasonlóan felvillanyozó élményben lesz részem. Kár, hogy ez nem minden esetben történt így.
„Az érdekesebb esszék sorát erősíti Hoffman István Battlestar Galactica és Star Wars tematikájú műve is (a kelleténél több történetmeséléssel egybekötve), elvégre szervezeti jogi témákhoz nincs sok közöm, és még ha túl nagy meglepetés nem is ért olvasás közben, azért megadta azt az illúziót, hogy a legalább a minimum-szinten ilyen szemszögből is megismertem az eseményeket. Filippov Gábor az Alien-sorozat világába kalauzol el, egészen érdekfeszítő módon: ügyesen csoportosította a gondolatait bizonyos kulcstémák köré, aminek köszönhetően meglepően sok kérdést körül tudott járni, nem mellesleg pedig azon kevés tanulmány szerzője közé tartozik, akik jelen világunkra is fontos és meghatározó következtetéseket tudtak levonni.
A végére hagytam, pedig a sorban pont az első Tóth Csaba, aki ezúttal a Zsivány Egyest veszi górcső alá, és újfent bemutatja, hogy miért szerettem az önálló könyvét is. Jól érzi, hogy hol van az ismeretterjesztés határa, közben pedig képes újdonságnak ható irányból megvilágítani a Lázadás és a Halálcsillag kapcsolatát, feltenni érdekes kérdéseket a Lázadás működését illetően – ezek olyan gondolatok, amelyek nyilvánvalónak tűnnek, ha Tóth Csaba segítségével olvasunk róluk, de magunktól nem biztos, hogy elgondolkodnánk rajtuk.
Ezt az érzést hiányoltam túl sokszor a Fantasztikus világok olvasása közben. Nem biztos persze, hogy minden szerzőnek volt ilyen célja (azt hiszem, Filippov volt az egyetlen, aki valóban eltalálta ugyanazt a megközelítést, mint Tóth Csaba), én viszont mindenképpen szerettem volna, ha most is annyira elgondolkodtatnak, mint tavaly A sci-fi politológiája közben. Hogy ez csak részben sikerült, az valószínűleg az én elvárásaim következménye, de azt azért én sem tagadom, hogy még ha egyes tanulmányok összességében inkább csalódáskeltőek is voltak, ettől még olvasás közben egy pillanatig sem unatkoztam, sőt. Már csak a legjobbakért is megéri kézbe venni a Fantasztikus világokat, de azt azért nem árt észben tartani, hogy – mint minden antológiában – ebben sem fog mindenkinek minden írás tetszeni.”