Mi lett az értékekből? Egyáltalán vannak ma még értékek? Nemcsak egyetlen érték van, amit mindenki elismer: a pénz?
(...)
„A német Fritz Bohnsack az 1996-ban megjelent Szociális nevelés a szociális bomlás idején című gyűjteményes kötetben arról ír, hogy Németországban mélyre hatoló változás következett be az általánosan elismert értékekre vonatkozó képzetekben. Míg régebben a fegyelem, az engedelmesség, az alárendeltség elfogadása, a kötelességteljesítés, a pontosság, a lemondás a közjó érdekében, a hűség, a szerénység, és hasonló ideálok - a felsorolást még hosszan lehetne folytatni - voltak a mértékadóak, addig most ezeknek a helyébe egészen új értékek léptek. A régieket »kötelesség- és elfogadásértékeknek« nevezik a német szociológusok, az újakat »önkibontakoztatás-értékeknek«. Ezekből is soroljuk fel a legfontosabbakat: kötetlenség, kreativitás, spontaneitás, élvezet, a spontán szükségletek kiélése, önmegvalósítás.
Természetesen vannak, akik ezeket nem fogadják el értékeknek - de a társadalom zöme mégis ezek szerint él és ítél, mondja Bohnsack, a lefolytatott vizsgálatok alapján. Korunkban a probléma megkerülhetetlenségét jelzi - mondják a német kutatók -, hogy még egy olyan hagyományosan értékeiben konzervatív intézmény is, mint a katolikus egyház, jelentős fordulatot tesz a második vatikáni zsinaton, amikor híveinek lelkiismereti szabadságát előbbre helyezi, mint a dogma iránti elkötelezettségét.
Igen, változásban élünk, az értékek változásában, és ez jelentősen befolyásolja a társadalom, és azon belül is elsősorban a fiatalok életét. Megszűnt, érvényét vesztette a parancsszerű, külső vezérlés, és úgy tűnik, egy olyan korszakba léptünk, amikor, mint a költő mondja: »Az én vezérem, bensőmből vezérel!« (József Attila: Levegőt!). A huszadik században minden kísérlet arra, hogy külső vezéreket kövessünk, rettenetes, gyilkos kudarccal végződött. Mi következik mindebből gyerekeink nevelésében? Elsősorban az, hogy csak olyan értékeket tudunk közvetíteni, amilyenekben magunk is hiszünk, illetve amelyek szerint magunk is élünk.”
(...)
Michael Kyrath szerint aggasztó kérdéseket vet fel, hogy Szász-Anhalt Alkotmányvédelmi Hivatala az AfD minősítésénél a „meggyilkolt gyermekekre való hivatkozást” is kifogásolta.
„Pontosan ezt szeretnék az ukránok is” – jelentette ki az unió migrációs biztosa.
Az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója szerint a fiaskó ugyan nem Friedrich Merz személyes veresége, de Németországnak a jövőben minden nemzetközi érdekérvényesítő helyért sokkal keményebben meg kell majd harcolnia.
Éles vita bontakozott ki az uniós belügyminiszterek találkozóján.
A magyarság értékeiről emlékezett meg az egykori kormányfő Trianon alkalmából.
Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy Németországban évek óta emelkedik az antiszemita incidensek száma.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
