„Kevin Wilmott filmje valójában a déi életforma keserű, néha igazságtalanul elnagyolt bírálata. De a túlzás jogos, enélkül nem születnek maradandó gondolatok, képek. A dokumentumforma ebből a szempontból nagyon a helyén van, az álreklámok, az álfilmrészletek, a fekete-fehér és nyolcvanas évekbeli vizualitás egy filmen belüli megléte izgalmassá teszi az alapvetően beszélő fejes filmet. A legkreatívabbak és legbrutálisabbak éppen a reklámok, hiszen mit mondjunk arra hirdetésre, amelyben két cowboy rágyújt egy… Niggerhair nevű cigire? Vagy hogyan reagálnánk a faji tisztaságot felügyelő hivatal társadalmi célú reklámjára?
Így kell kevés pénzből és sok ötletből figyelemreméltót alkotni, és így kell jól átgondolt alternatív történelmet készíteni. Arról nem is beszélve, hogy mindez mennyire aktuális üzenetet hordoz még mindig, pedig már 13 év telt el a bemutatója óta. (A film magyar feliratos vetítési időpontjai itt olvashatóak.)”