A gyereknevelés mítoszai

2017. március 10. 10:15

Szülőként a feladatunk elsősorban ugyanis az, hogy úgy neveljük fel a gyermekeinket, hogy később ne szoruljanak a mi védelmünkre. Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy túlóvják őket, nem hagyják botlani, hibát elkövetni, pedig előbb-utóbb ez óhatatlanul bekövetkezik, és minél később, annál rosszabb, annál nagyobb lesz a baj.

2017. március 10. 10:15
Család.hu
Család.hu
Mit ne mondjunk, akad pár mítosz, amivel idejekorán elkezdik tömni a leendő szülők fejét. Aztán jó részükről persze kiderül, hogy nem, vagy nem úgy igazak – ezek közül válogattunk  párat a Fatherly segítségével.

Az a dolgod, hogy megvédd a gyermeked

Ember nincs, aki vitatkozna ezzel az állítással, természetesen mindannyian szeretnénk megóvni a gyermekeinket, ez a legősibb ösztönök egyike. Ám egy apró, de fontos mellékmondatot sokszor elfelejtenek mellé tenni, jelesül: »amikor szükségük van rá«.

Szülőként a feladatunk elsősorban ugyanis az, hogy úgy neveljük fel a gyermekeinket, hogy később ne szoruljanak a mi védelmünkre. Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy túlóvják őket, nem hagyják botlani, hibát elkövetni, pedig előbb-utóbb ez óhatatlanul bekövetkezik, és minél később, annál rosszabb, annál nagyobb lesz a baj.

A gyermekek nem értenek hozzá

Hát egy ideig biztos, hogy a legtöbb dologhoz mi, felnőttek jobban értünk, de ezt el kell engedni. Elég hamar ki fog derülni, hogy egyre több dologhoz a gyerek egyre jobban ért. A leginkább kézenfekvő példát a kütyük nyújtják, de könnyen és gyorsan lehetnek jobb zenészek, focisták (amikor majd először kicselez úgy, hogy nem hagyjuk magunkat, az egy érdekes pillanat lesz), és még sorolhatnánk.

A lényeg, hogy ne becsüljük alá a gyermekeket, mert nagyon fiatalon elképesztő dolgokra képesek. Hagyjuk kibontakozni őket, sütit készíteni, kifesteni a pincét, elkészíteni a nyári útitervet, és így tovább.

(...)

A szülő van legnagyobb hatással a gyermekre

Ez élete első pár évében biztosan így van, de amint iskolás lesz, ez a befolyás folyamatosan csökken, ha másért nem, hát azért, mert ideje jelentős részét nem velünk tölti.

Arról nem beszélve, milyen nehéz (lehetetlen...) vállalkozás ma úgy felnevelni egy gyereket, hogy ne érje rengeteg különböző hatás, legyen az a már emlegetett iskola, a tévé, a net. A mi hatásunk pedig kimerül abban (és azért ez sem kis dolog), hogy megpróbáljuk kiválasztani neki a legjobb iskolát, elvisszük sportolni, és így tovább.

(...)
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!