A Tisza Párt EP-képviselője ismét Magyarországot támadta Brüsszelben (VIDEÓ)
Deutsch Tamás kemény választ adott Lakos Eszternek az Európai Parlamentben.
Ha nincs olimpia, pénz sem lesz az évtizedek óta húzódó beruházásokra.
„Egy kezemen meg tudnám számolni, hogy a Fidesz–KDNP 2010 óta tartó kormányzása alatt hány ügyben értett egyet Lázár János és Tarlós István. Az elmúlt napokban viszont éppen egy ilyen meglepő momentumnak lehettünk tanúi. A sors fintora, hogy ezt éppen a hasonló nevű ellenzéki mozgalomnak köszönhetjük. Szóval, először a főpolgármester sokkolta a közvéleményt azzal, hogy a következő években számos, a 2024-es olimpiához kapcsolódó fejlesztés marad el Budapesten, miután a kormány döntése alapján a Fővárosi Közgyűlés kénytelen visszavonni a nyári játékokra beadott magyar pályázatot. Értsd: ha nincs olimpia, pénz sem lesz az évtizedek óta húzódó beruházásokra. A Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig egy gazdasági fórumon tartott előadásában szúrt oda a fővárosiaknak azzal, hogy mivel »Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás«, így inkább a vidékre költik.
A két kormánypárti politikus hét végi érvelése azonban több sebből vérzik. Közülük az első és legfontosabb az az évek óta hangoztatott kormányzati állítás, hogy ezeket a beruházásokat akkor is megvalósítják, ha nem lesz olimpia. A kabinet mindezt egy nemzetközi tanácsadó cég hatástanulmánya alapján állította korábban. Az szerepelt benne, hogy a most veszélybe került beruházások egy része – például a 3-as metró felújítása vagy a reptéri gyorsvasút megépítése – úgynevezett alapeseti beruházások, amelyek nem tűrnek halasztást. Más részüket pedig az úgynevezett előre hozott beruházások közé sorolták, amelyek megvalósítását az olimpia rendezése csak felgyorsítja. Tehát egyik esetben sem volt szó a fejlesztések visszavonásáról – mint ahogy most sejtetik…
Lázár és Tarlós kirohanásának másnapján egyébként a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár már arról beszélt, hogy még nem született döntés az olimpiai pályázattól való visszalépés után felszabadult pénzekről. Tuzson Bence szerint senkinek nincs ellenérzése a fővárossal szemben, Budapestet nem akarják büntetni. A kommunikációs káosznak látszó helyzet közepette azonban nem árt felidézni: a Fidesz híres arról, hogy minden tervezett lépését alaposon »megméri«, és a politikai döntéshozók csak ez eredmények alapján lépnek (vagy éppen nem lépnek). Vélhetően most sincs ez másként a főváros-vidék szembeállításának politikai, kommunikációs térbe helyezésével.
Ráadásul mindez nem is annyira előzmény nélküli. Miután januárban egyértelművé vált, hogy a kormány várakozásaival szemben sikeres lesz az olimpiarendezéssel kapcsolatos aláírásgyűjtés, hirtelen az egyik kormányközeli oldal »rátalált« a Momentum elnökségi tagjának korábbi írására, amelyben »lenézi« a vidéki embereket. Mécs János később hiába magyarázta el, hogy csak stílusparódiáról van szó, a Fidelitas szimpatizánsai ma már az innen vett idézettel jelennek meg a Momentum vidéki fórumain.
A »bűnös város« narratívájának megteremtésével is érdemes lenne óvatosan bánni a kormányzati spin doctoroknak. Amikor ugyanis ebbe legutóbb beleálltak, abból éppen a Fidesz jött ki rosszul. 1998-ban az első Orbán-kormány hatalomra kerülése és Demszky Gábor főpolgármester újraválasztása után a 4-es metróra (sőt, nem csak arra) szánt kormányzati pénzcsapokat a Fidesz elzárta, és ezek csak a Medgyessy-kormány időszakában nyíltak újra. (Nem mellesleg az elmúlt hetekben nyilvánosságra került OLAF-jelentés éppen ezt a kormányokon átívelő, korrupciógyanús presztízsberuházást szedi darabokra.) Ugyanakkor a Fidesz nemcsak a 2002-es (majd a 2006-os) országgyűlési választást veszítette el, hanem jóval kevesebb egyéni képviselői helyett szerzett a Fővárosi Közgyűlésben is.
Persze ma sem az a valódi kérdés, lehet-e feszültséget szítani a főváros és a vidék között, vagy lehet-e fenyegetni a budapesti polgárokat, hanem az, hogy a választási matematika alapján megéri-e. Hiába diktál mást a józan ész.”