Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
Az olimpiai beruházások és egyéb költségek tovagyűrűző hatása számos embernek adhat munkát és jövedelmet, és gondos, a jövőre is figyelmet fordító tervezés mellett az országot a jelenleginél lényegesen magasabb fejlődési pályára terelheti.
„Ami az olimpia összes költségeit illeti, azok 2018 és 2023 között elosztva évi mintegy négyszázmilliárd forintnyi nagyságrendben jelentkeznek majd jelenlegi árakon számolva. Ez az összeg az akkori GDP alig több mint egy százalékát fogja kitenni és a legrosszabb esetben, tehát költségtúllépés esetén, sem fog a GDP másfél százaléka fölé emelkedni. Ezt az ország könnyedén kibírja, ha már a költségvetés ennél lényegesen nagyobb hatású konszolidációját vagy az egykulcsos adót kibírta.
Az olimpiának azonban nemcsak költségei, hanem bevételei is lesznek, nem csak azok, amelyek a belépőjegyekhez vagy a jogdíjakhoz kapcsolódnak, hanem olyanok is, amelyek a beruházások gazdaságélénkítő hatásából fakadnak. A gazdaságtörténetben emlékezetes, hogy az amerikaiak a múlt század harmincas éveinek nagy válságából pontosan úgy tudtak kijutni, hogy jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre, ez volt a New Deal, amely Amerikát a mély válságból egy intenzív növekedési pályára emelte (egyébként akkor is nagy vita volt a New Deal intézkedésein). E pozitív hatásokkal mi is számolhatunk. Az olimpiai beruházások és egyéb költségek tovagyűrűző hatása számos embernek adhat munkát és jövedelmet, és gondos, a jövőre is figyelmet fordító tervezés mellett az országot a jelenleginél lényegesen magasabb fejlődési pályára terelheti, amelyet egyébként fejlettsége alapján el is kellene érnie, hiszen a kevésbé fejlett országok fejlődési üteme (a már kifejlesztett, magasabb termelékenységű technológiák átvételi lehetősége miatt) lényegesen gyorsabb lehet, mint a fejletteké.
Lesz-e korrupció? Bizonyára lesz, de hát máshol is van, mégis rendeztek olimpiát. Persze ez nem mentség, ha valamire, erre igazán oda kell majd figyelni. Végül csak meg tudom ismételni, az olimpia nem üzleti befektetés, hanem egy, a nemzet erejét, képességeit és büszkeségeit kifejező vállalkozás, amelynek a sikeres megrendezéséből nyert önbizalom felkészíthet bennünket a 21. század várható, nem kevés megpróbáltatásaira. Ezért, ha megkapjuk a rendezési jogot, nem arra kell az erőnket fordítani, hogy hogyan akadályozzuk, hanem arra, hogy hogyan tehetjük sikeressé a magyar olimpiát, ha már egyszer (1920-ban) ennek jogát elvették tőlünk.”