„Steve Jobs óta az igazán szexi cégeket nem profitéhes, gátlástalan pszichopaták, és nem kifogástalanul elegáns, jól képzett menedzserek vezetik – hanem vizionáriusok. Őket, mint tudjuk, sem a múlt, sem a jelen nem érdekli – legkevésbé a pénz. Tekintetük a jövőt fürkészi – soha nem önzés vagy anyagi érdek vezeti őket, hanem mindig és csakis a szolgálat: elhozni az emberiségnek a jobbat, a többet, a kényelmesebbet, a gyorsabbat, az elegánsabbat. Ők a technológia főpapjai – tiszteljük és féljük őket, mítoszokból hálót szövünk köréjük, és várjuk a kinyilatkoztatást, várjuk, hogy jobb emberré tegyenek minket, hogy elhozzák Marketingisten országát: a bőségtől roskadozó Plázaparadicsomot.
A szcientológia alapítója, Lafayette Ronald Hubbard cinikus tételmondatának evolúciója játszódik le a szemünk előtt. A legendás science-fiction író és vallásalapító sarlatán így fogalmazott egykor: »Szavanként egy pennyért írni nevetséges. Ha valaki igazán szeretne egymillió dollárt keresni, annak az a legjobb módja, ha megalapítja a saját vallását.« A modern céges kommunikáció sem éri be kevesebbel a technológia mindenhatóságába vetett feltétlen hitnél és annál a szilárd meggyőződésnél, hogy a megváltást igenis az Apple, a Google meg az Uber hozza el. Ezek valamennyien egyetlen hatalmas vallásnak az olykor egymással versengő, máskor egymással együttműködő szektái.
Egy szekta pedig csak akkor tud elég hatékonyan boldogságot és felhőtlen jövőt árulni, ha élén egy karizmatikus prédikátor áll, aki akár a Vörös-tengert, akár az elemi atomot kettéhasítja. A prédikátor nem akar eladni neked semmit, csupán engedi, hogy a jövőbe pillants. Nem termékkel vagy szolgáltatással házal, hanem üveggömbbel és varázsigékkel. A keze alá dolgozó sok-sok ezer mérnök szakmai kreativitását és precizitását saját zseniális teljesítményeként adja el az igaz hitű fogyasztók százmillióinak.
A Coca-Cola volt az első olyan cég, amely már nem a legjobb ajánlattal, a kihagyhatatlan lehetőséggel találta meg a fogyasztókat – a cukros üdítő helyett egy életérzésnek: az örök fiatalságnak, a pörgésnek és a szabadságnak az élményvilágát kínálta fel. A modern cégvallások újabb lépést tesznek ezen az úton: nem pusztán egy önfeledt és örökké tartó pillanatot ígérnek egy kortynyi szén-dioxiddal dúsított üdítő mellé, hanem magát a homo novust – az érzékek manipulációjának helyére egy számokkal mérhető és grafikonokkal illusztrálható, új minőségű létezés látomása lép.