Szerencsére az utóbbi időben kevés urizálásról szóló hír látott napvilágot, még ha egy-egy eset nagy hullámot is vert. Felesleges azt a látszatot kelteni, hogy egy miniszter vagy vezető politikus átlagos életet él. Nem él átlagos életet munkateher, munkaidő és felelősség szempontjából sem. Egy külföldi delegációval való vacsorára nem kifőzdében kerül sor és egy országgyűlési képviselő hivatalos útjára sem az Airbnb segítségével foglalnak szállást. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Európában Magyarország ma is a szegényebb országok közé tartozik, ezért az indokolatlan fényűzést a mai politikai viszonyok között kerülni érdemes, még akkor is, ha egyébként valaki ezt anyagilag amúgy megengedhetné magának. Az eligazodásban; az urizálás és az álszentség közötti széles ösvény megtalálásában a polgári jóízlés segíthet.
A helikopterezés túllépi a nem megengedhető luxus határát?
Kifejezetten ellenszenvvel figyelem, hogy ma már – különösen a baloldalon – nem is lehet újságíró az, akinek áldásos tevékenysége során úgy telik el egy hét, hogy ne írjon valami rosszat Rogán Antalról, vagy – ami kifejezetten elfogadhatatlan – a családjáról. Olyan hosszú ez a sor, hogy nem állok be a végére. Edmund Stoiber úgy volt 14 évig bajor tartományi miniszterelnök, hogy heti rendszerességgel közlekedett helikopterrel, amelyet a bajor tartomány biztosított számára. És senki egy rossz szót nem szólt rá Németországban. Magyarország nyilván sokkal szegényebb Németországnál, de mégis irigylésre méltóan jól állnánk, ha egy magyar miniszter nem közpénzből megvalósult vidéki helikopterútja lenne a magyar közélet legfelháborítóbb eseménye.”