Kerülni kell az urizálást, de nem a helikopterezés a magyar közélet legfelháborítóbb eseménye

„Ha a Spéder-riporttól felfordult a gyomra, meg sem merem kérdezni, hogy mit gondol Vona Gábor lemelegezéséről.

Lesújtó a véleményem. A TV2 Vona Gábor állítólagos homoszexuális múltjáról szóló valótlan és sértő összeállítása totális zsákutca. Megengedhetetlen, hogy egy médium Ungár Klára szintjére süllyedjen. Ha Terry Black mond valamit, az eleve érdektelen, annak a konzervatív oldalon semmilyen hitele nem lehet, ha pedig még Zuschlag János is megerősíti, akkor biztos, hogy hazugságról van szó. Ezt is így kell kezelni. (...)

Mészáros Lőrincnek azért nagyon szalad a szekér. Ő a Fidesz új Simicska Lajosa?

Akik éveken keresztül »Simicskáztak« ma részben már Simicska fizetési listáján szerepelve Mészáros Lőrincet helyezték érdeklődésük középpontjába. Ha egy vállalkozó győzelmet arat egy szabályszerű közbeszerzésen, akkor azt érdemes vizsgálni, hogy a vállalt határidőre jó minőségben teljesít-e. Ha ez így történik, akkor az helyes, ha nem, akkor indokolt a kritika és minden egyéb jogkövetkezmény. Az pedig, hogy Mészáros Lőrincnek mekkora a vagyona, nem rám tartozik.

De az már Önre is tartozik, hogy éppen Mészáros Lőrinc miatt, vagy Garancsi István miatt folyamatosan magyarázkodniuk kell, és akkor még nem is beszéltem a politikusi urizálásról, vagy Rogán Antal helikopterezéséről.

Szerencsére az utóbbi időben kevés urizálásról szóló hír látott napvilágot, még ha egy-egy eset nagy hullámot is vert. Felesleges azt a látszatot kelteni, hogy egy miniszter vagy vezető politikus átlagos életet él. Nem él átlagos életet munkateher, munkaidő és felelősség szempontjából sem. Egy külföldi delegációval való vacsorára nem kifőzdében kerül sor és egy országgyűlési képviselő hivatalos útjára sem az Airbnb segítségével foglalnak szállást. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Európában Magyarország ma is a szegényebb országok közé tartozik, ezért az indokolatlan fényűzést a mai politikai viszonyok között kerülni érdemes, még akkor is, ha egyébként valaki ezt anyagilag amúgy megengedhetné magának. Az eligazodásban; az urizálás és az álszentség közötti széles ösvény megtalálásában a polgári jóízlés segíthet.

A helikopterezés túllépi a nem megengedhető luxus határát?

Kifejezetten ellenszenvvel figyelem, hogy ma már – különösen a baloldalon – nem is lehet újságíró az, akinek áldásos tevékenysége során úgy telik el egy hét, hogy ne írjon valami rosszat Rogán Antalról, vagy – ami kifejezetten elfogadhatatlan – a családjáról. Olyan hosszú ez a sor, hogy nem állok be a végére. Edmund Stoiber úgy volt 14 évig bajor tartományi miniszterelnök, hogy heti rendszerességgel közlekedett helikopterrel, amelyet a bajor tartomány biztosított számára. És senki egy rossz szót nem szólt rá Németországban. Magyarország nyilván sokkal szegényebb Németországnál, de mégis irigylésre méltóan jól állnánk, ha egy magyar miniszter nem közpénzből megvalósult vidéki helikopterútja lenne a magyar közélet legfelháborítóbb eseménye.”