„Itt vannak a jelek: az additív gyártás máris azt kívánja, hogy a felhasználók másként gondolkozzanak. A dolgok internete (IoT) és a mesterséges intelligencia (MI) úgyszintén.
A következő tíz évben egyértelmű választ kapunk arra a kérdésre, hogy additív gyártógépek használhatók-e termelésre. Használhatók lesznek. A legnagyobb értékesítők már most a technológia következő fázisát kínálják. Tíz év múlva könnyen kezelnek és gyorsabban állítanak elő öt-tízméteres darabokat ezek a gépek. Tömegtermelés helyett viszont hatékonyan, gyorsan és olcsón fognak egyedi tárgyakat nyomtatni.
Sok akkori mérnök mai 3D printerekkel nő fel, és megtanulja, hogyan gondolkozzon másként. Kreativitásuk rengeteget segít az additív gépek további fejlődésében. A jövő printerei nemcsak saját helyettesítendő, javítandó részeiket, hanem hagyományos gyártóberendezések alkatrészeit is nyomtatni fogják.
Mindezek felett az additív technológiákkal eljön a speciális célokra tervezett új és erősebb anyagok kora. Fejlesztésüknél és új termékek gyártásánál sokat segít a virtuális valóság.
Ezekkel egyidejűleg, legyen szó szubsztraktív vagy additív gyártásról, mindegyik gépben lesz valamilyen MI.
Az MI óriási fejlesztői ciklusokat indít el. Az eszközök IoT-összekapcsoltságával a magok már elvettettek. Az okos címkével az MI minden terméket újjá varázsol. Emberrel vetélkedő intelligencia helyett inkább okosnak látjuk, információkezelő és -tároló szükségleteinket elégíti majd ki.
Az IoT kulcsszerepet játszik a jövőben. Az összekombinált MI/IoT lehetővé teszi, hogy eszközök megvizsgálják, tökéletesítsék magukat, és sok feladatot átvegyenek tőlünk. A következő tíz év dolgozóinak egyik legfontosabb adottsága, hogy miként kezeli a csomó automatizációt. Közben pedig szoftveralgoritmusokat kell fejleszteni ehhez a jövőhöz, mert sok fizikai eszközt helyettesítenek majd.
A másként gondolkodás lesz a sikeres vállalatokat megalapozó különbség. Mint ahogy Kevin Kelly mondta: »egy szuper-összekapcsolt világban a másfajta gondolkodás az innováció és a jólét forrása.«”