Amikor gyermek születik, nagyon nem mindegy, milyen hátországgal rendelkezik az ember nagyszülői téren. Ha van olyan, akire igazán és jó szívvel lehet támaszkodni, az valóságos áldás.
„Ha az első gyerek érkezett, akkor azért, mert most alakítanak ki új életformát, és rázódnak bele a szülői szerepbe, ha a többedik, akkor azért, mert sok szervezést igényel a különböző életkorú gyerekekről való gondoskodás összehangolása.
Csakhogy vannak anyák és apák, akik inkább vállalnak több terhet, kevesebb alvást, plusz nehézségeket, csak hogy ne kelljen elfogadniuk a szüleik, illetve anyósuk, apósuk segítségét. Ők általában úgy érzik, túl nagy lenne az ára, ha bevonnák az eggyel idősebb generációt. Vagy, mert eleve kezeletlen feszültségek voltak a kapcsolatukban, és nem szeretnék közelebb engedni a nagyszülőket, vagy az unoka érkezése kapcsán merültek fel új konfliktusok.
A nagyszülők számára is fájdalmas, ha kirekesztődnek unokáik életéből. Persze, mindenkin múlik a helyzet orvosolása, de egy kicsivel több lehetőség és felelősség van a nagyszülők kezében, mert a szülők energiáját ilyenkor elvonja az új szerepbe való belerázódás — különösen első gyermeknél. Ha a nagyszülők úgy vannak jelen, úgy ajánlják fel a segítséget, hogy azt nem érzik fenyegetőnek a fiatalok, akkor valószínűleg szívesen el fogják fogadni, legalábbis, ha az azt megelőző kapcsolat nagyjából rendben volt.
(...)
A klasszikus konfliktusforrás, hogy a fiatalok szemével nézve a nagyszülők mindenbe »bele akarnak szólni«, a nagyszülők pedig nem értik, miért nem fogadják meg javaslataikat, mikor nekik több a tapasztalatuk, és jó szívvel adják. Azt fontos megérteni, hogy ez általában nem az elhangzott információról szól, hanem a fentiekhez hasonlóan a privát szféra védelméről. Nem az a lényeg, hogy egyeznek vagy különböznek a nézetek az ügyben, hogy soványka az a baba, és nem ártana kiegészíteni a tejet tápszerrel, hanem arról, hogy anya szeretné érezni, hogy elfogadják: ennek eldöntése az ő és párja felségterülete.
Éppen azért annyira érzékenyek ezek a kérdések, mert kialakulhat ennek kapcsán egyfajta szerepharc, amennyiben valaki úgy érzi, nem tartják tiszteletben a határait. A nagyszülő szeretné betölteni a bölcs szerepét, akinek adnak a szavára, a szülő pedig szeretne kilépni az alárendelt gyermeki pozícióból, és elfoglalni az egyenlő felnőttét.”
(...)
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Szoboszlai Zsolt és Stefan Gyökeres döntései meghatározták fiaik pályafutását.
„Gondolta volna, hogy ilyen rendes ember lesz belőlem?” Talán ennél szívmelengetőbbet nem is hallhat egy cigány szegregátumban szolgáló szerzetesnővér. A Szent Ferenc Kisnővérei közösség tagjai néhány évtizede a legkilátástalanabb helyzetben élők mellé szegődtek, s azóta minden csillogó koromfekete szempárból maga Krisztus néz vissza rájuk. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arlón jártunk.
A gödi Búzaszem iskolában évek óta a táskák mélyén lapulnak az okoseszközök. A tanulóknak egészen nyolcadik osztályig még odahaza sincs megengedve a használatuk. Helyette néptánc- és népzeneórákat vesznek, cserkészkednek, a fiúk még a szablyavívás fortélyait is elsajátíthatják.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
Magyarország tovább fog dolgozni egy erős, versenyképes Európáért, a békéért és az illegális migráció megfékezéséért.
Az új elnöknek lassan el kell kezdeni az egyezkedést a birodalmi hatalomgazdaság uraival, a Big Tech, a Big Pharma, a Big Money hatalmasságaival.
A hatóságok még vizsgálják a baleset körülményeit.
