„Gyurcsány Ferenc 2004. december 5-én magyarellenes kampányt folytatott, akadályozva ezzel a magyar nemzetegyesítés ügyét. 2010-ben azok közé tartozott, akik nemmel szavaztak a határon túli magyarok állampolgárságának megadása ügyében. Ez az attitűd azt bizonyítja, hogy Gyurcsány idegenkedik a magyar nemzeti egység gondolatától. A közvélemény jelentős része ennél egyszerűbben fogalmaz: nemzetárulónak tartják. A balatonőszödi beszédben feltárt hatalomgyakorlási technika egyszer s mindenkorra sok választópolgár kedvét végleg elvette attól, hogy Gyurcsány Ferencnek bármilyen okból bizalmat szavazzon. Ráadásul a szavahihetőségét is elveszítette, erkölcsileg pedig lenullázta magát. 2006. október 23-án pedig nagy nyilvánosság előtt sikerült bizonyítania, hogy meglehetősen szabadon értelmezi az alkotmányos demokrácia és a jogállam kereteit, annak szellemiségét és lényegét. A rendőri erőszak védelmezőjeként csak tovább rontotta addig sem könnyű helyzetét, illetve a róla kialakult képet.
Gyurcsány Ferenc egy bukott politikus, akinek nincs helye a jövő Magyarországának alakításában. Eddigi pályafutása, személyisége, jelleme és felkészületlensége nem teszi lehetővé, hogy még egyszer komoly politikai tényezővé váljon.”