A pókerjátékos MI-botok hosszútávú következményei

„Alig több mint egy évtizedes a számítógépes pókerkutatás. Most kezdenek orvosi, biztonsági alkalmazásokká válni az ötletek. Izgalmas látni, hova fejlődnek.

Az a trükk, hogy a kétszemélyes pókerhez hasonlóan zéróösszegű játszmaként lássunk egy kérdést, mondjuk az orvosi gyógykezelést. Ha a beteg nyer, a betegség veszít, és fordítva. Az MI célja a lehető legjobb hosszútávú stratégia kidolgozása.

Létezik egy csomó nem-póker szituáció, amikor több ágens rendelkezik csak általa ismert privát infóval. MI-ágenseknek stratégia szerint kell cselekedniük. Csak idő kérdése, hogy mikor lesznek hatással más területekre. Az Alberta Egyetem határtalan holdemre kidolgozott módszere például cukorbetegek személyes kezelésének kidolgozásában segített.

Annak ellenére, hogy pókerprogramokat írtam, játszom is, és nem szeretném, hogy ezek a botok káros hatással legyenek a játékra. Biztos, hogy egyik kutató sem teszi online elérhetővé botjai kódját. Egyesek azért fejlesztettek programokat, hogy humán ellenfeleiknél jobbak legyenek az online pókerben. Közben nehéz helyzetbe hozzák a póker-honlapokat. Ha a bot sokat játszik, a honlap mindegyik után pénzhez jut. Viszont, ha a humán játékosok a botok miatt lépnek le, a honlapok pénzt vesztenek. Csak botoknak fenntartott honlapok lehetne az egyik megoldás. Vagy botot is embert is azonosítani kellene. Érdekes kutatási adatokhoz jutnánk.

Nem célom csak pókerprogram fejlesztése. Szélesebb körben alkalmazható tudományos alapkérdések tanulmányozása a cél.”