Az MI-kutatások az ember javát szolgálják, és nem a kárát.
„Sci-fi filmesek évek óta riogatnak a sok rosszal, amit mesterségesen intelligens gépek okozhatnak humán teremtőiknek. A következő vagy a következő két évtizedben viszont valószínűleg a munkánkat elvevő vagy az autópályán belénk hajtó robotok adnak majd aggodalomra okot.
Most a világ legnagyobb techcége közül öt próbál etikai szabványokat kitalálni az MI-teremtésre. Míg a sci-fi az MI-k emberi létet fenyegető veszélyeire összpontosítanak, addig az Alphabet (Google), az Amazon, a Facebook, az IBM és a Microsoft kutatói kézzelfoghatóbb témákról, például az MI munkára, szállításra és hadviselésre gyakorolt hatásáról vitáznak.
A techcégek sokáig túlígérték magukat az MI-k lehetőségeit illetően. Az utóbbi években viszont az MI gyorsan, önvezető autóktól, beszédet értő gépektől kezdve a háború automatizálásával fenyegető újgenerációs fegyverrendszerekig sok területen fejlődött.
Az ipari csoport cselekvését és mondandóját viszont még ki kell találni. Az alapszándék egyértelmű: az MI-kutatások az emberek javára és nem kárára fókuszálnak. Szakmabeliek fejlesztéseiket féltik, hogy a szabályozók szabályokat találnak ki munkájukra. Ezért próbálják saját maguk kidolgozni a kereteket, de egyelőre nem világos, hogyan fognak működni. Nem állítják, hogy nem kell szabályozás, de lehet jól is, rosszul is szabályozni.
A techipart kompetitívnek ismerjük, viszont akadtak példák cégek közös érdekét szolgáló együttműködésekre, például az 1990-es években megegyeztek az e-kereskedelmi tranzakciókat titkosító szabványmódszerről, lerakva az internetes üzlet két évtizedes növekedésének alapjait.
A Stanford Mesterséges intelligencia és az élet 2030-ban címmel a napokban publikált egy tanulmányt. Szerzői szerint lehetetlen szabályozni az MI-t, az általános szabályozás félrevezetne, hiszen nincs is pontos MI-definíció, területenként változnak a megfontolások. A kormányzat minden szintjén tisztában kellene lenni a témával, köz- és magánszférában egyaránt növelni kell az MI-re fordított kiadásokat.
Az MI ipari csoportot a Globális Hálózati Kezdeményezés alapján modellezik, amelyben vállalatok és nem-kormányzati szervezetek a véleménynyilvánítás szabadságára és a magánélet jogaira összpontosítanak. A technológiai fejlődést gazdasági és szabályozási kérdésekkel próbálják szorosabban összekapcsolni.
A LinkedIn és az MIT Médialabor közös kezdeményezésben az MIT-csoport olyan MI és robotrendszerek fejlesztéséről vitázik, amelyekben a »társadalom lenne a hurokban.« A mondat reakció a számítógépes és robotrendszerek fejlesztői közötti vitára, hogy szükség van-e még egyáltalán az emberrel folytatott interakciókra.”
Az ügyvéd szerint az Európai Unióhoz való csatlakozáskor Magyarország nem tudta felmérni, pontosan milyen szervezethez csatlakozik. Tudósításunk.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Hazánk decemberben véget érő soros uniós elnöksége idején Raisz Anikó vezeti az EU Környezetvédelmi Tanácsát. Az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkárával az európai zöldátállás, a fenntarthatóság és a versenyképesség kérdéseit jártuk körül, és kitértünk a szigorodó hazai szabályokra is.
Sok felhasználót érint a probléma: nem működik a Facebook, az Instagram és a Threads sem.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Így vagy úgy, de sikerült újra olyan helyzetbe hozni magunkat, hogy alkalmazkodnunk kell. Varga Mátyás Zsolt írása.
Az ukrán hírszerzés szerint az orosz–észak-koreai kombinált egységek egy nap alatt mintegy 200 katonát veszítettek.
Ukrajna egyelőre tagadja a terület elvesztését.
