Az MI-kutatások az ember javát szolgálják, és nem a kárát.
„Sci-fi filmesek évek óta riogatnak a sok rosszal, amit mesterségesen intelligens gépek okozhatnak humán teremtőiknek. A következő vagy a következő két évtizedben viszont valószínűleg a munkánkat elvevő vagy az autópályán belénk hajtó robotok adnak majd aggodalomra okot.
Most a világ legnagyobb techcége közül öt próbál etikai szabványokat kitalálni az MI-teremtésre. Míg a sci-fi az MI-k emberi létet fenyegető veszélyeire összpontosítanak, addig az Alphabet (Google), az Amazon, a Facebook, az IBM és a Microsoft kutatói kézzelfoghatóbb témákról, például az MI munkára, szállításra és hadviselésre gyakorolt hatásáról vitáznak.
A techcégek sokáig túlígérték magukat az MI-k lehetőségeit illetően. Az utóbbi években viszont az MI gyorsan, önvezető autóktól, beszédet értő gépektől kezdve a háború automatizálásával fenyegető újgenerációs fegyverrendszerekig sok területen fejlődött.
Az ipari csoport cselekvését és mondandóját viszont még ki kell találni. Az alapszándék egyértelmű: az MI-kutatások az emberek javára és nem kárára fókuszálnak. Szakmabeliek fejlesztéseiket féltik, hogy a szabályozók szabályokat találnak ki munkájukra. Ezért próbálják saját maguk kidolgozni a kereteket, de egyelőre nem világos, hogyan fognak működni. Nem állítják, hogy nem kell szabályozás, de lehet jól is, rosszul is szabályozni.
A techipart kompetitívnek ismerjük, viszont akadtak példák cégek közös érdekét szolgáló együttműködésekre, például az 1990-es években megegyeztek az e-kereskedelmi tranzakciókat titkosító szabványmódszerről, lerakva az internetes üzlet két évtizedes növekedésének alapjait.
A Stanford Mesterséges intelligencia és az élet 2030-ban címmel a napokban publikált egy tanulmányt. Szerzői szerint lehetetlen szabályozni az MI-t, az általános szabályozás félrevezetne, hiszen nincs is pontos MI-definíció, területenként változnak a megfontolások. A kormányzat minden szintjén tisztában kellene lenni a témával, köz- és magánszférában egyaránt növelni kell az MI-re fordított kiadásokat.
Az MI ipari csoportot a Globális Hálózati Kezdeményezés alapján modellezik, amelyben vállalatok és nem-kormányzati szervezetek a véleménynyilvánítás szabadságára és a magánélet jogaira összpontosítanak. A technológiai fejlődést gazdasági és szabályozási kérdésekkel próbálják szorosabban összekapcsolni.
A LinkedIn és az MIT Médialabor közös kezdeményezésben az MIT-csoport olyan MI és robotrendszerek fejlesztéséről vitázik, amelyekben a »társadalom lenne a hurokban.« A mondat reakció a számítógépes és robotrendszerek fejlesztői közötti vitára, hogy szükség van-e még egyáltalán az emberrel folytatott interakciókra.”
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A magyarok kétharmada használja a Chrome-ot, ám a keresőóriásnak most valószínűleg el kell adnia a böngészőjét.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Pár interakció, még izgalmasabb kommentfolyam.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Figyelemmel olvassák el Nagy Bandó mondatát, mert a humorista ezzel végleg kiiratkozott a közéletből.
Elszomorító gazdasági elemzést közölt a Telegraph.
