Techóriások és erkölcsös MI-k

„Sci-fi filmesek évek óta riogatnak a sok rosszal, amit mesterségesen intelligens gépek okozhatnak humán teremtőiknek. A következő vagy a következő két évtizedben viszont valószínűleg a munkánkat elvevő vagy az autópályán belénk hajtó robotok adnak majd aggodalomra okot.

Most a világ legnagyobb techcége közül öt próbál etikai szabványokat kitalálni az MI-teremtésre. Míg a sci-fi az MI-k emberi létet fenyegető veszélyeire összpontosítanak, addig az Alphabet (Google), az Amazon, a Facebook, az IBM és a Microsoft kutatói kézzelfoghatóbb témákról, például az MI munkára, szállításra és hadviselésre gyakorolt hatásáról vitáznak.

A techcégek sokáig túlígérték magukat az MI-k lehetőségeit illetően. Az utóbbi években viszont az MI gyorsan, önvezető autóktól, beszédet értő gépektől kezdve a háború automatizálásával fenyegető újgenerációs fegyverrendszerekig sok területen fejlődött.

Az ipari csoport cselekvését és mondandóját viszont még ki kell találni. Az alapszándék egyértelmű: az MI-kutatások az emberek javára és nem kárára fókuszálnak. Szakmabeliek fejlesztéseiket féltik, hogy a szabályozók szabályokat találnak ki munkájukra. Ezért próbálják saját maguk kidolgozni a kereteket, de egyelőre nem világos, hogyan fognak működni. Nem állítják, hogy nem kell szabályozás, de lehet jól is, rosszul is szabályozni.

A techipart kompetitívnek ismerjük, viszont akadtak példák cégek közös érdekét szolgáló együttműködésekre, például az 1990-es években megegyeztek az e-kereskedelmi tranzakciókat titkosító szabványmódszerről, lerakva az internetes üzlet két évtizedes növekedésének alapjait.

A Stanford Mesterséges intelligencia és az élet 2030-ban címmel a napokban publikált egy tanulmányt. Szerzői szerint lehetetlen szabályozni az MI-t, az általános szabályozás félrevezetne, hiszen nincs is pontos MI-definíció, területenként változnak a megfontolások. A kormányzat minden szintjén tisztában kellene lenni a témával, köz- és magánszférában egyaránt növelni kell az MI-re fordított kiadásokat.

Az MI ipari csoportot a Globális Hálózati Kezdeményezés alapján modellezik, amelyben vállalatok és nem-kormányzati szervezetek a véleménynyilvánítás szabadságára és a magánélet jogaira összpontosítanak. A technológiai fejlődést gazdasági és szabályozási kérdésekkel próbálják szorosabban összekapcsolni.

A LinkedIn és az MIT Médialabor közös kezdeményezésben az MIT-csoport olyan MI és robotrendszerek fejlesztéséről vitázik, amelyekben a »társadalom lenne a hurokban.« A mondat reakció a számítógépes és robotrendszerek fejlesztői közötti vitára, hogy szükség van-e még egyáltalán az emberrel folytatott interakciókra.”