A magyar közélet szereplői és az egyes táborok rajongói imádják az ehhez hasonló ügyeket. Lehet lelkesedni, elhatárolódni, gyűlölködni, kiátkozni, egymást utálni.
„1. Vannak ennél sokkal fontosabb politikai témák. De ismerjük a politikai napirend természetét.
2. A magyar közélet szereplői és az egyes táborok rajongói imádják az ehhez hasonló ügyeket. Lehet lelkesedni, elhatárolódni, gyűlölködni, kiátkozni, egymást utálni.
3. A magyar közélet elszenvedőit (»emberek«) általában hidegen hagyják az ilyen ügyek. Azt sem tudják, hogy ki az a Bayer Zsolt. Az meg végképp nem, hogy mi a baj vele. Így aztán az ilyen ügyeknek a választókra gyakorolt hatása minimális. Az elitekre és a táborokra gyakorolt hatása viszont jelentős.
4. A kitüntetés politikai döntés. Végső soron politikusok döntenek róla. Általában a lista többet mond a kitüntetőről, mint a kitüntetettekről.
5. Az ideális az lenne, ha politikai alapon soha senki nem kapna állami kitüntetést. De miután ez politikai döntés, a lista általában tele van olyanokkal, akiknek elsősorban vagy kizárólag politikai érdemeik vannak.
6. Bayer Zsolt kitüntetése is alapvetően politikai érdemekről szól. Ahogy számos más emberé is, akik most a díjukat visszaadók között vannak. Elképesztő amúgy, hogy mennyien vannak olyanok, akik esetében a politikain kívüli érdem szinte fel sem merülhet. Értékválasztás és ízlés kérdése, hogy kit melyik eset bánt vagy lelkesít jobban.
7. A köztársasági elnöknek minden olyan kitüntetésre tett javaslatot vissza kellene utasítania, amely ellentétes az alkotmány értékrendjével. Nem méltó a kitüntetésre, aki például a kommunista diktatúra vezető politikusa volt, de az sem, aki nem tartja tiszteletben az emberi méltóságot. Minden más esetben egyrészt mérlegelnie kell, hogy a személyes értékrendjébe belefér-e az adott javaslat aláírása, másrészt egyszerűen el kell fogadnia, hogy az érdemeket a különböző politikai erők másként ítélik meg. Ezért is támogatunk bizonyos politikai erőket, másokat pedig ezért ellenzünk.
8. Egy politikai döntés meghozatalakor számolni kell azzal, hogy annak politikai hatása is lehet. Ha a döntéshozók nem kalkuláltak a belső (hazai tiltakozások) és különösen a külső (nemzetközi vélemények) problémákkal, akkor nagy hibát követtek el. Ha számoltak vele, de azt kívánatosnak vagy vállalhatónak gondolták, akkor majd meglátjuk, hogy igazuk volt-e.”
A publicista kettős mércére hívta fel a figyelmet, és reméli, a Lakatos Márk-ügy apropóján fel lesz tárva ez „az egész ocsmány, perverz, sátánista hálózat”.
Szembesítették az exférjet.
Politikai elemzőt kérdeztünk Budapest működésképtelenségéről, a szavazási rend megváltoztatásáról, döntésképtelenségről és a közgyűlés ülésének elhúzódásáról.
A volt főpolgármester ezúttal sem rejtette véka alá a véleményét.
Az előadó hangsúlyozta: 2026-ban Moszkva vagy a Nyugat között fogunk választani.
A volt baloldali politikus szerint az a „tébolyult nacionalizmus”, amit Orbán Viktor egyre jobban fúj, „termékeny talajra hull”.
A bizarr incidens mögött egy bombafenyegetés áll.
Akinek van pénze Ukrajnában, az kifizeti, hogy ne vigyék a frontra, akinek nincs, az megy a húsdarálóba.
