„A magyar kormány Eörsi Mátyás egykori SZDSZ-es külügyi bizottsági elnököt és államtitkárt, a Gyurcsány-párt jelenlegi politikusát jelölte valami Demokráciák Közössége nevű nemzetközi szervezet élére. Az egyik oldal heveny orbánozásban tört ki, mondván Eörsi áruló, lepaktált a patás ördöggel. A másik oldalon – persze kevésbé nyíltan – gyurcsányozást idéztek elő a magyar belpolitika pavlovi reflexei.
Egyik unalmasabb és fárasztóbb károgás, mint a másik. Kövér házelnök mai interjújában már más húrokat penget: a túlélő »eszdéeszizmustól« óvja az országot. Szerintem Eörsi jelölésével valóban baj van, de egy sokkal kézenfekvőbb ok miatt. Eörsi Mátyásnak a kilencvenes években is üzlettársa volt bizonyos Bauer Miklós. Márpedig Magyarországot soha, sehol ne képviselje olyan személy, aki önként választott társául egy ávós gyilkost. Pont. Bauer Miklós ugyanis- többek között - a börtönben meggyilkolt Ries István, korábbi szociáldemokrata igazságügyi miniszter vizsgálótisztje volt.
Az '56 utáni megtorlások miatti felelősségre vonások legalább kísérleti szakba eljutottak, azonban az ötvenes évek ávós terrorja miatt semmiféle számonkérés, igazságtétel nem történt. S már nem is fog. Éppen ezért, legalább annyival tartozunk a meggyilkolt, megkínzott, meghurcolt, kisemmizett honfitársaink emlékének, s azoknak is, akiknek simán »csak« a gyerekkorát rabolta el a rendszer, hogy a véreskezű pribékeknek még a kései üzlettársait sem emeljük piedesztálra.
Ha egy ország belenyugszik abba, hogy a morális határvonalakat a feledés előbb-utóbb úgyis szétkeni (ld. még: »ne bolygassuk a múltat«), ne csodálkozzon, ha aktuális urai nem is ismernek morális határokat.”