Miéville továbbra is egy olyan szerző, aki képes többkötetnyi ötletet működtetni egyetlen, valóban bizarr világban, ahol a hatalmi vákuumot mindig ki kell töltenie valakinek.
„A főhősök is ilyen egységtörők: a gólemista Judah Low, a szeretője, Cutter, és a nagyvárosban elégedetlenkedő Ori. Low és Cutter Új-Crobuzon és a Vastanács között ingázik, többnyire hírvivői szerepben, míg Ori a forradalomban vesz részt. A kötetben egyszerre tárul az olvasó szeme elé a Miéville által fontosnak tartott marxizmus a Vadnyugatról alkotott elképzelésekkel, az író vasútmániájával (vö. Railsea), a párizsi kommün fegyvercsörtéivel, valamint a mindenkori felkelők vérével és verejtékével. A kemény döntések és az áldozatok, a személyes múlttal való szembenézés, végül pedig a ráeszmélések és gyors cselekedetek időszaka ez, amikor egy rossz lépés következtében minden összeomolhat, amit eddig építettek.
Ez az entrópia azonban lassan és fokozatosan válik csak valósággá. Ennek ellensúlyaként Miéville a Kakotopikus Folt nevű Ismeretlen Területről beáramló információkkal traktálja az olvasót, akinek akár az az érzése is támadhat, hogy egy szerepjátékhoz készült kézikönyvet vett a kezébe, amelyben mindenre kitérve és megmagyarázva kifejtik a fiktív világ működését. Emellett pedig a strukturális és a nyelvi kísérletezés itt indul igazán útjára, ami majd a Konzulvárosban teljesedik ki. Ez nem feltétlenül zavart engem a Vastanácsban, de talán először fordul velem elő, hogy úgy tűnik, a részek fontosabbak, mint az egész, a stílus előrébb való, mint a történet. Ez egy trilógia harmadik kötetében már nem volna annyira meglepő, én azonban lelombozódtam, mert egy újabb hihetetlen kalandot vártam az írótól, és végül nem azt kaptam, amire számítottam.
Miéville viszont továbbra is egy olyan szerző, aki képes többkötetnyi ötletet működtetni egyetlen, valóban bizarr világban, ahol a hatalmi vákuumot mindig ki kell töltenie valakinek. Remekül állítja szembe az örökké mozgó vasutat a statikus hatalommal, ügyesen érezteti, hogy folyamatos veszély forrása, a kettő konfliktusa pedig eddig soha nem hallott történetet eredményez. A korábban említett hangsúlyeltolódások miatt viszont ez lesz az a könyv az életműből, amelyiket nem fogom még egyszer elolvasni.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egy felhasználó azt írta, „most már tényleg valakinek át kéne nézni miket posztol, mert ez a szavahihetősége kárára megy”.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
Gerzsenyi Gabriella az EP Mezőgazdasági Bizottságának ülésén többek között a gazdák talajművelési szokásait is kritizálta.
Travis Timmerman arról is mesélt, milyen volt hónapokig az Aszad-rezsim börtönében ülni.
A volt amerikai házelnök, Nancy Pelosi egy hivatalos luxemburgi út során szenvedett balesetet, de állapota stabil, és a kórházból is folytatja munkáját.
