„Rogán páncélját azok a politikai összefonódások edzették acélnál is keményebbre, amelyet a miniszterelnök építgetett a szívéhez közel álló társai köré. Nem véletlenül ruházta fel akár életfogytig tartó hatalommal az ország fővádlóját, ültette barátja feleségét a bíróságok élére, miközben az alkotmányőrséget saját pártja katonáival tömte ki. Csupán az elmúlt évek meglepő történései hívták fel a figyelmet a rendszer lyukaira: az alkotmánybírák és a bírók néhány kényes kérdésben mertek ellentmondani a politikai elvárásnak, de az ügyészségről eddig minden alkalommal lepattantak a feljelentések. A szóbeszédek a belvárosi visszaélésekről, a gyanúsnál is sötétebb szerződésekről, eladó és vevő közötti kifogásolható összefonódásokról szólnak, és akkor még nem beszéltünk Rogán szokatlanul gyors gazdagodásáról. A Pasa parki lakásról, a drága táskákról, órákról és egyéb csecsebecsékről, amelyek Cecília asszony fotóin is feltűnnek Vajna Timea és mások partijain. Ilyenekre egy tisztességes közalkalmazott százévi fizetéséből sem futná.
Erre most előáll egy »bűnöző«, eskü alatt kipakol a bíróságon, s olyasmit állít, ami egy normálisan működő polgári társadalomban bőven elegendő volna, hogy a megvádolt politikus azonnal lemondjon, vizsgálat induljon. De a polgári eljárás bírája sem tesz hivatalból büntető feljelentést. Orbanisztánban a cáfolat annyi: ki hisz egy börtöntölteléknek?”