Franciaország elszálló államháztartási hiánya: a szenátus felveti Macron elnök felelősségét
Az Eurostat szerint Franciaország az egyik legrosszabbul teljesítő ország az Európai Unióban.
Az igazi magyar szurkoló nem erre számított, amikor úgy döntött, pénzt, időt nem sajnálva elutazik az Európa-bajnokságra. Most azért is szorítania kell, hogy júniusban ne a káosz legyen az úr Franciaországban.
„Egy igazi magyar fociszurkoló Franciaországban tölti az idei szabadságát. Nem szalasztja el az alkalmat, hogy életében először – s meglehet, utoljára – egy rangos nemzetközi tornán lássa élőben aranylábú fiainkat. Egy igazi magyar szurkoló már hetek óta különösen kedves és előzékeny feleségével, barátnőjével. A nagy útra cimboráival megy, ez megroggyanthatja picit a párkapcsolat eddig szépen alakuló ívét, ezért egyfajta előzetes csapásként él a feltűnő udvariasság lehetőségével. Egy igazi magyar szurkoló már hónapok óta a franciaországi programját tervezgeti. Kikeresi a neten, melyik vendéglátó-ipari egységbe érdemes ellátogatni a magyar válogatott meccsei előtt és után. Böngészi, hol olcsóbb az ital és mely városrészeket érdemes elkerülni a pénztárca tartalmának megmentése érdekében. Egy igazi magyar szurkoló bátran legyint, ha terrorfenyegetésről olvas. Ő a tavaly novemberi támadások után sem cserélte a francia trikolór színeire profilképét a Facebookon, s most bátran legyint, amikor azt hallja, hogy az Iszlám Állam a magyar–izlandi mérkőzésnek is helyt adó Marseille-be tervez terrortámadásokat.
De a Franciaországba készülő igazi magyar szurkoló az utóbbi napokban – tőle egészen szokatlan módon – a híreket bújja. A francia szakszervezetek olyan heves tiltakozásba és sztrájkszervezésbe kezdtek, ami alaposan elronthatja a futball szerelmeseinek örömét. Ráadásul egy magyarnak különösen furcsa az a hevület, lelkesedés, szervezettség, amely a hagyományosan sztrájkbarát franciákat jellemzi, hiszen Magyarországon az utóbbi évtizedekben csak rossz paródiáit láthattuk annak, ami ott történik. A magyar munkavállalók lassan beletörődtek abba, hogy a munkáltatók semmibe veszik jogaikat, a szakszervezet név alatt működő társulatok vezetői pedig a csillagászati fizetésükért cserébe félresikerült kompromisszumokat tudnak csak felmutatni, erőt soha.
Persze ki kívánná azt a káoszt Budapest utcáira, ami most Párizst és a több francia nagyvárost érinti? De ha az akciók lényegét nézzük – egy baloldali kormány olyan munkaügyi reformot tervez, amely a munkaadóknak ad nagyobb szabadságot a munkaidő, illetve a bérek meghatározásánál –, a harag érthetővé válik. A sajátjaik által becsapottak érdekvédelme zajlik jelenleg Franciaország utcáin. A szocialista Francois Hollande elnök kormánya elsősorban saját szavazóit alázta porig, ami sehol sem szül jót, de a balos aktivizmus őshazájának számító Franciaországban különösen nem. A népszerűtlenségi rekordokat döntögető államfő alighanem most játssza el utolsó esélyét arra, hogy labdába rúghasson a jövőre esedékes elnökválasztáson.
Tegnap munkabeszüntetés kezdődött a vasúton, a szakszervezeti vezetők pedig sztrájkra hívták fel a közlekedési dolgozókat abban a tíz városban, amely az Európa-bajnokság mérkőzéseinek helyt ad. A legerősebb szakszervezet, a CGT bejelentette, megbénítják a párizsi metrót és a városi buszközlekedést, s addig folytatják akcióikat, amíg a kormány nem visszakozik az új munkaügyi törvénytől.
Az országos tiltakozó megmozdulást éppen június 14-re szervezik, amikor Magyarország Ausztriával vívja első franciaországi összecsapását. Mindeközben július végéig hatályos a terrortámadás miatti szükségállapot, amelynek értelmében bárkit bárhol és bármikor igazoltathatnak a hatóságok. Az igazi magyar szurkoló nem erre számított, amikor úgy döntött, pénzt, időt nem sajnálva elutazik az Európa-bajnokságra. Most azért is szorítania kell, hogy júniusban ne a káosz legyen az úr Franciaországban.”