Moszkva végső célja, hogy megossza a nyugati hatalmakat és minél inkább engedményeket csikarjon ki Ukrajna ügyében.
„Egészen a közelmúltig Berlin és Washington többnyire egyetértettek abban, miképp válaszoljanak az Ukrajnában zajló orosz agresszióra, azonban mára kissé eltávolodtak az álláspontok. Eddig mindkét hatalom a szankciók súlyosbítása és a NATO-haderők növelése mellett érvelt, különösen Lengyelországra és a balti államokra nézve.
Ugyanakkor még mindig mindketten elkötelezettek amellett, hogy mind politikailag, mind anyagilag támogassák az Ukrajnában hatalmon lévő, nyugat-barát kormányt. A német fél azonban már a közelgő Brexit-referendum, illetve saját gazdasági problémái miatt egyre inkább enyhítene a fagyos hangulaton Moszkvával, és a szankciókról csak lépésről lépésre döntsenek. Világos, hogy Berlin számára fontosabb kérdés az európai uniós kohézió megtartása, mint a Kijevről szóló harc. Viszont az orosz félnek szem előtt kell tartania azt is, hogy Berlin álláspontja csak akkor marad ilyen enyhülő, amennyiben nem tapasztal agresszív katonai fellépést Ukrajna ellen.
Az Egyesült Államok pozíciója ennél szilárdabb: nyíltan kifejezett érdekében áll, hogy megakadályozza az orosz beavatkozást a közép- és kelet-európai régióban, és emellett jelentős katonai segítséget is tud biztosítani az érintett államok számára. Fontos megjegyezni azonban, hogy az USA továbbra is partnerként támaszkodik Moszkvára az Iszlám Állam elleni harcokban Szíria-szerte, valamint más kérdésekben is, amelyek a terrorizmus témáját érintik. (...)
Moszkva kettős tárgyalási taktikával él, igyekszik demonstrálni katonai erejét Ukrajnával szemben. Reméli, hogy ezzel javulhatnak kilátásai az egyeztetéseket illetően, viszont a határ menti hadosztályok méretére szigorúan figyel annak érdekében, hogy azok ne jelentsenek közvetlen fenyegetést a NATO-tagországok biztonságára nézve. Másrészt viszont az állam tisztviselői azon fáradoznak, hogy hajlandóságot mutassanak a nyugati partnerekkel való tárgyalásra és támogatásukat fejezzék ki, főleg amikor olyan kérdés kerül elő, mint az USA esetében Szíria.
Lili Bayer meglátása szerint Moszkva végső célja, hogy megossza a nyugati hatalmakat és minél inkább engedményeket csikarjon ki Ukrajna ügyében. A kifinomult játszma célja a katonai erőkkel, cáfolatokkal és a soha véget nem érő diplomáciai csúcstalálkozók tömkelegével a Nyugat egységének megbontása és Ukrajna semlegességének kiharcolása.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
A Fidesz frakcióvezetője egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy március 15-én egy ukrán cégen keresztül finanszírozzák Magyar Péterék szimpatizánsaik buszoztatását.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
A harmadik mérkőzésén az első gólját szerezte kanadai együttesében a magyar támadó. Sallói Dánielnek a meccs után nagy meglepetésben volt része.
Konsztantin Bondarenko szerint az ukrán elnök nem államférfi, hanem egy tapsra éhes színész, aki a népszerűségi mutatók rabja lett.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
