A Polgárháború (valójában inkább Bosszúállók, mint Amerika Kapitány-film) a szuperhősök létezésével kapcsolatban óhatatlanul felmerülő felelősség, moralitás, elszámoltatás és törvényi hatáskör témáit boncolgatja.
„A legfontosabb a film fő konfliktusával kapcsolatban, hogy mindkét oldalnak igaza van: Tony az egyre mérgesedő, egyre veszélyesebb szituációt enyhítené a kompromisszummal, Steve a csapat függetlensége és szabadsága mint a működéséhez elengedhetetlen követelmény mellett áll ki – meggyőződése, hogy bár nem tökéletesek, még mindig ők a legjobb megoldás, mert (ellentétben az aktatologatókkal) ők moralitásukban is »szuperek«. És természetesen személyes motivációk is közrejátszanak, itt jönnek képbe a korábbi filmek: az egymás ellen forduló karakterek koncepciójához ugyanúgy kell Tony bűntudata a korábbi tettei és arroganciája miatt, mint a Kapitány elveszettsége a modern világban és barátsága Buckyval, az egyetlennel, aki a régi életéből még megmaradt neki (a lábát makacsul megvető Kapitány és a géppuskaszájú megjegyzéseit hátrahagyó Vasember szerepében Evans és Downey eddigi legjobb alakításukat nyújtják a franchise-on belül).
A szereplők mind hurcolják magukkal a korábbi filmekből származó hibáikat, drámáikat, problémáikat, és azok súlya alatt nyögve hoznak kemény döntéseket, amelyek ha nem is mindig logikusak, pszichológiailag és érzelmileg abszolút megalapozottak (ellentétben a hasonló témákat feszegető Superman V Batman ostobán és hanyagul odakent motivációs rendszerével) – pont ettől olyan bátor és fájdalmas az egész, és pont ettől emelkedik a Polgárháború magasan az átlag akciófilmek fölé. A nagy repülőtéri csörte nem csak az ötletek, a koreográfia, a szenzációs rendezés miatt az egyik (?) legjobb szuperhős-akció, amit valaha láttunk (külön vállveregetés, amiért bizonyos látványelemeket nem lőttek le a marketinganyagokban), hanem mindattól is, ami a robbanások és az ütésváltások mögött meghúzódik.”
A pápaválasztás misztikuma eddig viszonylag rejtve volt az átlag halandó előtt, de az utóbbi időben kapunk némi betekintést. A Konklávé is ezt biztosítja, de nem biztos, hogy örülünk neki.
Olyan befogadók és érzékenyítők vagytok, hogy egész tömegeket érzékenyítetek Trumphoz, Putyinhoz vagy éppenséggel Orbánhoz.
Egy hajléktalan által befogadott transznemű fiatalról és kettejük kapcsolatáról tett közzé dokumentumfilmet a 444.
A nemrég Budapesten járt zenész életét és gondolatait, érzelemvilágát és múltját feldolgozó képregény már magyarul is olvasható. A komoly terjedelem mögött pedig Nick Cave mély érzelmei bújnak meg.
A népszerű északír színész, William John „Liam” Neeson úgy döntött, hogy befejezi az akciósztárságot, mivel még véletlenül sem szeretné becsapni a közönséget.
Moziban a felkapott, kifejezetten gyerekeknek szánt ifjúsági regény animációs filmes adaptációja, melyre talán az egész családnak érdemes lehet beülni.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
