Így alakul az új világrend

„Kaplan szerint a globalizáció elmélyítette a geopolitikai ellentéteket, mivel szűkösebbé tette a világtérképet és szétforgácsolta a politikai szereplőket. Indiának és Kínának például a buddhizmus elterjedésén kívül nem sok kapcsolata volt hosszú történelmük során, hiszen a Himalája elmozdíthatatlan és nehezen járható határt képezett közöttük. A növekvő geopolitikai nyomás és a modern fegyverek hatótávolsága azonban riválisokká tették őket. India csatahajókat állomásoztat a Dél-kínai-tengeren és szövetséget keres Vietnammal és Japánnal, Kína pedig az Indiai-óceánon gyakorlatoztatja flottáját, s Irán és Oroszország felé közeledik.

Már nincsenek pusztán helyi konfliktusok: egy régió krízise az egész világot fenyegető láncreakciókat indíthat be. A nagyhatalmak keze mindenhova elér, ha rombolni akarnak, de a távolból megfékezni a káoszt lehetetlennek tűnik. Az USA nyíltan beavatkozott Irakban és kezdetben a távolból figyelte Szíriát, de mindkét taktika kudarcot vallott és vérfürdőhöz vezetett. Ez már nem a civilizációk ütközése, hanem a populizmus által mesterséges egységekbe tömörített nyers erő anarchiája, így nem is kerülhet ki belőle győztesen egy civilizáció.”