A hatalmak elválasztása a kormányzás játékához tartozó alapszabály, ha ugyan nem az alapstruktúrája. Interjú.
„Miért fontos a hatalommegosztás a hétköznapi életben?
A hatalmi ágak elválasztásának elmélete támpontot adhat ahhoz, ahogyan a kormányzásról a mindennapokban gondolkodunk. Nem feltétlenül arról van szó, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott utcai járókelő gondolkodását közvetlenül és egészében érintené, de érintheti, hiszen véleményem szerint ez az elmélet a nyugati kormányzás alapja.
Ha nem teszünk különbséget a hatalom különböző formái közt, akkor egyszerűen nem fogjuk tudni, hogy ki és milyen indoklással, joggal, jogtalanul, helyesen vagy helytelenül gyakorolt hatalmat felettünk Ha mégis így van, akkor előbb-utóbb valamilyen önkényes, zsarnoki vagy csak egyszerűen kiismerhetetlen rendszerbe keveredünk.
Mi a hatalommegosztás lényege?
Először érdemes tisztázni, hogy különbséget kell tenni a hatalom megosztása (division of power) és a hatalmak elválasztása (separation of powers) között. A hatalom megosztása vezetési technika. A politikát kiiktató totalitárius rendszerekben, diktatúrákban is vannak elhatárolt hatáskörök. Ha ez nincs meg, és bárki bármit megtehet, akkor vezetési csőd következik. A hatalmak elválasztása viszont ennél többet jelent.
Lényegében olyan, mint egy körkörös játék, kialakult szabályrendszerrel. Ez az a mód, ahogy a kormányzást mint gyakorlatot meg tudjuk ragadni. Mint minden gyakorlathoz, a kormányzáshoz is szükség van egy szabályrendszerre. Állításom az, hogy a hatalmak elválasztása nem valamilyen felülről kitalált doktrína, hanem olyasmi, mint amikor leküldünk néhány gyereket a grundra, hogy játsszanak valamit. Hogy pontosan mi lesz, ők maguk sem tudják, de igen gyorsan létrejön valamilyen cél, lesznek szerepkörök, részfeladatok, érvényességi szabályok, normák, kialakul egy játék. Ehhez persze az is kell, hogy nagyjából ugyanazt a nyelvet beszéljék, hasonló korúak legyenek. A hatalmak elválasztása a kormányzás játékához tartozó alapszabály, ha ugyan nem az alapstruktúrája. Persze minden ország a maga ízlése szerint alakítja ki azt a játékszabályt, amiben a hatalommegosztás konkrétan működni tud (van amerikai, brit, francia, német modell), de az alaplogika, azt hiszem, ugyanaz a nyugati ember számára.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
