Hogy pontosan hol a határ, ezen megy a vita

2016. május 23. 11:37

A hatalmak elválasztása a kormányzás játékához tartozó alapszabály, ha ugyan nem az alapstruktúrája. Interjú.

2016. május 23. 11:37
Balázs Zoltán
Összkép Magazin

„Miért fontos a hatalommegosztás a hétköznapi életben?

A hatalmi ágak elválasztásának elmélete támpontot adhat ahhoz, ahogyan a kormányzásról a mindennapokban gondolkodunk. Nem feltétlenül arról van szó, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott utcai járókelő gondolkodását közvetlenül és egészében érintené, de érintheti, hiszen véleményem szerint ez az elmélet a nyugati kormányzás alapja.

Ha nem teszünk különbséget a hatalom különböző formái közt, akkor egyszerűen nem fogjuk tudni, hogy ki és milyen indoklással, joggal, jogtalanul, helyesen vagy helytelenül gyakorolt hatalmat felettünk Ha mégis így van, akkor előbb-utóbb valamilyen önkényes, zsarnoki vagy csak egyszerűen kiismerhetetlen rendszerbe keveredünk.

Mi a hatalommegosztás lényege?

Először érdemes tisztázni, hogy különbséget kell tenni a hatalom megosztása (division of power) és a hatalmak elválasztása (separation of powers) között. A hatalom megosztása vezetési technika. A politikát kiiktató totalitárius rendszerekben, diktatúrákban is vannak elhatárolt hatáskörök. Ha ez nincs meg, és bárki bármit megtehet, akkor vezetési csőd következik. A hatalmak elválasztása viszont ennél többet jelent.

Lényegében olyan, mint egy körkörös játék, kialakult szabályrendszerrel. Ez az a mód, ahogy a kormányzást mint gyakorlatot meg tudjuk ragadni. Mint minden gyakorlathoz, a kormányzáshoz is szükség van egy szabályrendszerre. Állításom az, hogy a hatalmak elválasztása nem valamilyen felülről kitalált doktrína, hanem olyasmi, mint amikor leküldünk néhány gyereket a grundra, hogy játsszanak valamit. Hogy pontosan mi lesz, ők maguk sem tudják, de igen gyorsan létrejön valamilyen cél, lesznek szerepkörök, részfeladatok, érvényességi szabályok, normák, kialakul egy játék. Ehhez persze az is kell, hogy nagyjából ugyanazt a nyelvet beszéljék, hasonló korúak legyenek. A hatalmak elválasztása a kormányzás játékához tartozó alapszabály, ha ugyan nem az alapstruktúrája. Persze minden ország a maga ízlése szerint alakítja ki azt a játékszabályt, amiben a hatalommegosztás konkrétan működni tud (van amerikai, brit, francia, német modell), de az alaplogika, azt hiszem, ugyanaz a nyugati ember számára.”

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gonterl
2016. május 24. 08:21
Én az alábbiakat gondoltam: http://ktkj.blog.hu/2011/09/25/a_demokratikus_kozhatalom_felepitese
brekker
2016. május 23. 19:49
"Akkor mi az, ami elválasztja a hatalmi ágakat egymástól? A formális válasz az, hogy a törvényhozói hatalom a törvényeket hozza, a végrehajtó végrehajt, a bírói pedig bíráskodik. Ez papíron jól is hangzik, de láttuk az ellenpéldákat is. Az én megközelítésem veleje az, hogy az egyes hatalmi ágakat ne valamilyen lényegi ismérv szerint próbáljuk megérteni, hanem olyan definíciót vezessünk be, ami aszerint határozza meg a hatalmi ágakat, hogy mi az, ami nincs meg bennük. Azt mondom, hogy a törvényhozó hatalom az a hatalmi ág, amiben minden érdek jelen lehet: a politikai autoritás, a politikai hatalom, és a magánérdekek – tulajdonképpen leképezi a társadalom teljes, már kormányzott és még nem kormányzott állapotát. A végrehajtó hatalom az a hatalmi ág, amit abból a szempontból figyelünk, hogy ne ejtsék rabul a magánérdekek, a magánkézben lévő hatalom – ha ez mégis megtörténik, akkor beszélhetünk tág értelemben korrupcióról. A hatalommegosztás összességében abban segít, hogy alátámasszuk azt az alapvető intuíciót, hogy a kormányzás során nem lehet, nem szabad figyelembe venni a magánérdekeket. A bírói hatalomból pedig a politikai hatalmat szeretnénk kizárni. Ez azt jelenti, hogy a bíróság politikai autoritással rendelkezik, része a kormányzatnak, és elsősorban az mozgatja, hogy magánemberek, magánszervezetek fordulnak hozzá, azaz megjelenik benne a magánhatalom, de nem szabad a politikai hatalomnak megszállnia." Ez tényleg érdekesebb megközelítés, mint a szokásos mantrák felmondása.
kukagyerek
2016. május 23. 14:30
A "hatalmi ágak" elválasztása arra lett kitalálva, hogy egymásra mutogatás révén tudják mosogatni a kezeiket akkor, amikor a nép felháborodik valamiért. Így aztán a kormány és a parlamenti többség soha, semmiért nem hibáztatható. Nem hülye gyerekek ezek!
lofejazagyban
2016. május 23. 11:52
Ej, hol a francban van a hatalmi ágak elválasztása az UK-ban? És mégis egészen rendben lehet ott élni! Görögországban meg lehet, hogy el vannak választva azok az ágak, és milyen jó nekik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!