Itt a művészet jövője: tollat ragad és rajzol a drón
2016. április 01. 09:01
Rajzoló drón segíti az embert, például művészeket. Az eredmény még kaotikus, a jövő viszont ígéretes.
2016. április 01. 09:01
p
0
0
0
Mentés
„Képzeljük el, hogy Michelangelo használhatott drónokat… Talán a Sixtusi kápolna sem tartott volna olyan sokáig.
Az MIT Média Laboratórium kutatói tollra cserélték a testes rádiókontrollert egy drónokra tervezett interfészben. Amikor a mozgáskövető tollat lapos felületen futtatták, a módosított drónok rajzoltak a falra. Rájuk rögzített markereket használtak hozzá. A rajzoló drónt „repülő pantográfnak” nevezte el.
A drónok nem utánozzák egy az egyben az adott személy rajzát. A szoftvernek kell egy másodperc, hogy utolérje őket, így időnként a drón már akkor elkezd egy új sort rajzolni, mielőtt az operátor befejezné a régit. Az eredmény olyan, mintha csecsemők ákombákomjait keresztezték volna minden idők legpocsékabb falfirkáival.
A technológia a kivirágzó drónipar egyik lehetséges hasznosulását, a tárgyakkal folytatott interakciót vetíti előre. Az elképzelés rengeteg szituációra alkalmazható: bomba-hatástalanítás, távvezeték távjavítása, segélyhívások megválaszolása katasztrófa sújtotta területeken stb. Létezik még egy kevésbé nemes, de szemmel láthatóan kedvelt alkalmazás is, a graffiti. És persze gonoszabbak is, például, ha a gépi közvetítőn keresztül próbáljuk erőszakkal fenntartani a rendet.
Az MIT sajtóanyaga szerint a drón nemcsak mechanikusan tesz hozzá valamit a humán művészhez, hanem a művészi kifejezésben is döntő részt játszik: mozgásdinamikája és a szoftver intelligenciája új vizuális nyelvvel gazdagítja a művészeteket.
Ha hozzáférhetett volna a technológiához, Jackson Pollock valószínűleg egy csomó drónt összetört volna.”
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.